Szőlészkutató, aki kidobta a permetezőt

– Először talán nézzük a kutatóintézetet. Az országban öt hasonló intézmény működik, miben különleges a pécsi?

– Hogy itt működik a világ 6. legnagyobb génbankja, 1500 fajtát őrzünk, növényi genetikai erőforrásokat a jövő nemzedéke számára, valamint új fajták előállítására. Megjegyzem, mindemellett az ország szőlőterületeinek háromnegyedét húsz fajta foglalja el. Másrészt az intézet 32 hektáron kizárólag kísérleti célokból szőlészkedik, ám így is évente ötvenmillió forint a borbevételünk.

[caption id="" align="alignleft" width="334"] „A saját mecseki szőlőtőkéimet is mind átoltottam ellenálló fajtákra”
[/caption]

– Igaz, hogy dr. Kozma Pál szőlőbirtokáról száműzték a permetezőt?

– Az én fő szakterületem olyan szőlőfajták nemesítése, amelyek magas fokon ellenállnak a kórokozóknak, a lisztharmatnak, a peronoszpórának és a szürkerothadásnak. S jól halad a program, hiszen a 2010-es hatalmas járványt a fajtajelöltjeink különösebb kezelés nélkül átvészelték.

A saját mecseki szőlőtőkéimet is mind átoltottam ilyen ellenálló fajtákra, így tényleg soha nem használok permetezőt, s a környéken egyre többen követik a példám. Szajkon, Szekszárdon már nagy méretben is folytatunk ilyen üzemi tájkísérleteket, és Villányban is indul hamarosan egy program.

– Ha pedig nem szőlő, akkor dzsessz?

– Minden jó zenét szeretek, hiszen hegedültem, kórusba is énekeltem. De értem a kérdést, igen, kedvelem a műfajt, s lányom, Kozma Orsi jazzkoncertjein többnyire ott a család. Ám most egyre kevesebb a fellépése, mert anyai örömök elé néz, ikerlányokat vár a nyár közepére.

Kecskemét, Eger, Pécs

DR. KOZMA Pál Budapesten született 1951-ben. A Kertészeti Egyetemen diplomázott 1975-ben, a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet kecskeméti és egri állomásán dolgozott, s 2000-ben került Pécsre, ahol tíz évig volt igazgató, most tudományos főmunkatárs. Harmincöt fajta, fajtajelölt nemesítője. Hat gyermeke van, a legidősebb a jazzénekes Orsolya (36), a legkisebb öt és fél éves.