Aki megteheti, gyakran választja a privát gyógyítást

Gyakori, bosszantó eset, hogy bár az embernek nem műtétre, csupán valamilyen vizsgálatra van szüksége, mégis várólistára kerül, és hosszú, akár több hónapos, akár éves várakozásra kényszerül. Olvasóink visszajelzése szerint a jelenség szinte automatikusan a fizetős, privát egészségügyi ellátás felé tereli a betegeket. Természetesen csak azokat, akik meg tudják fizetni a magánrendelők, magánklinikák valóban gyorsan elérhető, és az állami egészségügyénél gyakran korszerűbb, modernebb szolgáltatásait, vizsgálatait, beavatkozásait.

[caption id="" align="alignleft" width="334"] Egyes beavatkozások esetében akár évekig is eltarthat, míg a beteg az orvosok kezébe, a műtőbe kerül
[/caption]

A Dunántúli Napló információja szerint Pécsett a várólisták hosszúsága és a várakozási idő is meglehetősen változékonyan alakul. A legtöbb időt – több évet is – az előre egyeztetett szürkehályog- műtétre kell várni, míg egy sérv- vagy egy orrmandulaműtétre akár napokon vagy néhány héten belül sor kerülhet.

---------------------------------------------------------------------------
Szavazzon a középső hasábban! Ön elégedett a hazai egészségügyi állapotokkal?
---------------------------------------------------------------------------

Az egészségügyi szolgáltatóknak tavaly július óta kötelezően kell vezetniük az intézményi várólistákat. Az első tapasztalatokról szólva dr. Endrei Dóra, a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központjának orvos igazgatója a közelmúltban úgy nyilatkozott, hogy a listák alakulását az ellátási kötelezettség mellett az orvosválasztás gyakorlata, a minőségi ellátás iránti igény befolyásolja leginkább, illetőleg a rendszerbe központilag beépített teljesítményvolumen-korlát is számít. A központilag rögzített határ feletti teljesítményekre ugyanis csökkentett módon vagy egyáltalán nem jár a teljesítményfinanszírozás.

Kétféle lajstrom

HAZÁNKBAN KÉTFAJTA várólista létezik. Egyrészről vannak központi várólisták, amelyek a külön jogszabályban meghatározott nagy költségű ellátások igénybevételére váró betegek jegyzékét, továbbá a szerv-, illetve vérsejtképző őssejt átültetésére váró betegek listáját (transzplantációs várólista) jelentik. Másrészről léteznek intézményi várólisták, vagyis az adott fekvőbeteg-ellátó intézményben a betegellátás sorrendjét meghatározó jegyzékek, amelyeket az egészségügyi ellátások meghatározott sorrend szerinti elvégzése érdekében, illetve tartós kapacitáshiány esetén alakítanak ki.

Fizetve rövidebb

MENEDZSEREK KÖRÉBEN, tehetősebb családoknál már automatizmussá vált az utóbbi időben, hogy az állami egészségügy helyett a privát rendeléseket, magánklinikákat választják vizsgálatra, szükséges műtétek, beavatkozások elvégzésére. Ezt részben a várakozás elkerülése, részben pedig az motiválja, hogy az ellátást ilyen esetekben gyakran céges alapon finanszírozzák. A tehetős ügyfélkör mellett a magánrendelők és -klinikák forgalmának másik gyarapítói az olyan megbetegedések, egészségügyi problémák, ahol a vizsgálat, műtét halogatása meghaladja a beteg türelmét, inkább mélyebben a zsebébe nyúl.

Árak, tarifák

A BETEGEK körében szájról szájra terjed a betegút lerövidítésének lehetősége. Magánklinikai keretek között egy általános laborért 9 ezer, egy hasi ultrahangért 10 ezer, egy nőgyógyászati vizsgálatért 15 ezer, egy gyomortükrözésért 17 ezer, egy vastagbéltükrözésért 34 ezer forint körüli összeget kérnek Pécsett. Az ellátás ütemezését és minőségét máig lehet pénzzel egyengetni az állami egészségügyben is. Lapunk információja szerint egy-egy bonyolultabb belgyógyászati vizsgálat „tarifája” 15–20 ezer forint, a műtétek esetében nem ritka a 80–100, szülésnél a 100 ezer fölötti paraszolvencia sem.