Nyáron jöhet a jégverés?

Húszéves eredményes tevékenység után idén veszélybe kerülhet a dél-dunántúli jégeső-elhárítási rendszer működése, mert a költségvetés alapján az öt hónapos védekezési időszakból csak július közepéig biztosított a talajgenerátorok üzemeltetéséhez szükséges acetát-ezüstjodid. Az országban egyedüliként működő jégesőelhárítás nonprofit szervezetként 1,3 millió hektár védelmét látja el Baranya, Tolna és Somogy megyékben – most ismét a rendszerhez nem csatlakozott, de annak hasznát látó kisgazdaságok segítségét kérik, ahogy erre már tavaly nyáron is szükség volt.

– Több mint ötven százalékkal drágult idén az ezüstjodid folyadék ára, 750 helyett 1150 forint literje, s évente átlagban 30 ezer litert használunk fel a védekezéshez – mondta Huszár István, a Nefela Dél-magyarországi Jégeső-elhárítási Egyesülés vezetője. – A 128 millió forintos költségvetési keretünkből 15 ezer liter ezüstjodidot tudtunk megvásárolni, ez a készlet az időjárás függvényében május, június hónapokra, illetve július közepéig lehet elegendő. Egyelőre nem tudjuk, hogyan alakul ezt követően a védekezés, mert csaknem 12 millió forint hiányzik az alapanyag megvásárlásához.

Huszár István szerint pedig egyre nagyobb az igény erre a tevékenységre, ezt jelzi az is, hogy tavaly több mint száz gazdálkodó lépett be a jelenlegi tagok, azaz önkormányzatok, 600 termelő, 12 hegyközség és a biztosítótársaságok mellé.

– A működésünk biztonságát és az Egyesülés fennmaradását jelentősen növelné, ha csatlakoznának azok a kisgazdaságok, illetve földművelők is a Nefelához, akik az elmúlt húsz évben csak haszonélvezői voltak a rendszernek – hangsúlyozta a vezető.

[caption id="" align="alignleft" width="334"] Figyelő szemek a központban: a Dél-Dunántúlon működik a jégeső-elhárítási rendszer, de kérdéses, meddig
[/caption]

------------------------------------------------------------------------
Jégtörténet. Tavaly ilyenkor Baranya már túl volt egy kiadós jégesőn (olvasóink képeiből látványos galériát is összeállítottunk). A borsónyi jégdarabok nem okoztak komolyabb károkat - nem úgy, mint két hónappal később, amikor diónyi darabok estek az égből. Igaz, az emlékezetes 2009-es pécsi jégverésnek nyomába sem ért.
------------------------------------------------------------------------

A japán atombaleset és a válság is közbeszólt

Idén áprilistól drasztikusan drágult a talajgenerátoros védekezés legfontosabb alapanyaga az acetát-ezüstjodid (amely a légkörbe kerülve tulajdonképpen kisebb szemcsékre bontja a jeget). Míg korábban 750 forint volt egy liter folyadék ára, addig a hónap elejétől már 1150 forintot kér literenként az előállító cég a világon tapasztalható általános áremelkedésre hivatkozva.

Huszár István elmondta, ennek az áremelkedésnek kettős magyarázata van. Egyrészt a fukusimai atomerőmű balesete miatt világszerte felvásárolták az emberek a jódkészítményeket, illetve a jódot, amely ezáltal hiánycikk lett a világpiacon. Ezzel magyarázható, hogy az ára is meredeken emelkedett, a tavalyi árfolyamhoz képest manapság 200 százalékkal magasabban jegyzik. A másik fontos tényező, hogy a világgazdasági válság miatt megnövekedett a kereslet a nemesfémek iránt. A legtöbb gazdaságilag fejlett országban általánosan elterjedt, hogy az arany mellett ezüstbe is fektették a megtakarított pénzüket az emberek, ez a folyamat pedig a nemesfém értékét is jelentősen megemelte.

Külföldön jól bevált

Európa több országában lényegesen nagyobb területen működik eredményesen a jégeső-elhárító rendszer. Horvátországban immár évek óta az összes mezőgazdasági művelt területen üzemel egy talajgenerátoros–rakétás hálózat. Franciaországban leginkább a történelmi borvidékeket óvják, egy egész magyarországnyi területen. Ausztriában három rendszer is működik, az egyik közös Németországgal. Szerbiában és Szlovéniában szintén eredményesen alkalmazzák immár régóta a jégeső-elhárítási hálózatot.