2024.02.12. 12:20
A neves jazzmuzsikus Borbély Mihály kicsit hazajár Pécsre koncertezni
Borbély Mihály Kossuth-díjas népzenész és jazzfúvós (a legmagasabb állami elismerést a Vujicics együttes tajaként kapta tíz évvel ezelőtt) adott koncertet a hétvégén Polygon jazztriójával. A koncertet követően a népszerű előadó baranyai kötődéseiről, világsztárokkal közös külföldi fellépéseiről és egy új szólólemezről is beszámolt lapunknak.
Fotó: Stépán Virág
– Egész pályafutása során gyakran szerepel Pécsett. Honnan ez a fokozott figyelem a város iránt?
– Amikor elkezdtük a muzsikálást a Vujicsics együttessel a hetvenes évek közepén, sokat koncerteztünk itt. Részben, mert ugyanúgy soknemzetiségű régió, mint a mi környékünk, amelyen belül a délszláv népzenét, illetve annak balkáni gyökereit kutattuk, de kísértük a Baranya Táncegyüttest is. Aztán feleséget is a közeli Pécsudvardról választottam, s egy kicsit már hazajártam ide. Később pedig gyakran jöttem a jazzegyütteseimmel, hisz Pécs jazzélete is kiemelkedő.
– Ha már kezdetek: mi lett volna ha nem zenésznek áll?
– Nagyon érdekeltek a műszaki dolgok, a barkácsolás, ma is próbálok időt szakítani otthon apróbb javításokra. Finommechanikai és műszeripari szakközépiskolába jártam, de már ott kiderült, hogy a zene fontosabb számomra.
– Pécsi fellépésén közel tucatnyi fúvóseszközt cserélgetett. Valójában hány hangszeren játszik?
– Öt hangszercsaládot különböztetnék meg. Olyasféléket, hogy szimplanádas fafúvósok, mint a klarinétok, szaxofonok, a duplasíposokat, mint a töröksíp, vagyis zurna (az oboa és a fagott őse). A mai tárogató ennek a kettőnek az ötvözete, aztán ott vannak a furulyafélék, rengeteg alfajjal. Ha összegzem, úgy harminc hangszer lehet, amit folyamatosan használok. Ez egyébként nem zenebohóckodás, például a fogorvosnak is rengeteg eszköze van, és mindig a legalkalmasabbat veszi elő.
– A Polygon trió válogatottan jó csapat, Lukács Miklós cimbalmos és Dés András ütős a hangszerük legjobbjai itthon. Viszont szokatlan a felállás, nincs húros a csapatban. Milyen céllal alakult a formáció közel tíz évvel ezelőtt?
– Ez egy kamaraegyüttes, mely népzenei ihletettségű improvizatív zenét játszik, de igen modern, időben, érzelmileg és műfajilag is óriási távlatokat bejárva – a polygon név ezekre utal.
– Melyek a közeljövő nagy tervei, eseményei?
– Az ismert pécsi jazzdobossal, Bágyi Balázzsal, valamint két amerikai muzsikussal alkotjuk az Eastern Boundary Quartetet. Tavaly októberben a tengerentúlon turnéztunk, idén Európa következik. Emellett Brandford Marsalis világhírű szaxofonossal olyan jól sikerült a magyar muzsikusokkal kiegészített MÜPA koncertünk, melynek én is részese lehettem, hogy ez a társaság idén ugyancsak nemzetközi körútra indul. Ami talán a legfontosabb: hamarosan felvételre kerül szólólemezem, kizárólag a kedvelt hangszereimmel, sok rájátszással, ritmus- és akkordhangszerek nélkül, és különleges hangzások jellemzik.