2024.01.31. 14:00
Senki nem tudja, hogy kerültek a műkincsek ebbe az ormánsági faluba
Békés nyugalom honol a vajszlói Nagyboldogasszony-templomban, január végén még a fenyőfák is szépek zöldellnek az oltárnál. Azt azonban sokan nem tudják, hogy értékes műkincsek díszítik az épület apszisát: a világhírű Róth Miksa műhelyében készült színes üvegablakok Vajszlóra kerülésének pontos története máig ismeretlen – e titok nyomába eredtünk.
A templom oltárához közelebb lépve tisztán látszik Róth Miksa szignója a Szent Erzsébetet és Szent Imrét megjelenítő üvegablakokon.
Ki volt Róth Miksa, a szecesszió mestere?
Róth Miksa (1865-1944), a szecesszió mestere Budapesten született, emlékháza az „üvegfestészet és a mozaikművészet sztárja” címmel illeti. Az iparművészet úttörőjeként a 19-20. század fordulóján hazáján túl világszerte elismert, neves és ünnepelt alkotóvá vált.
Magyarország mellett Hollandiában, Norvégiában és Mexikóban is láthatók a művei, elegáns villák, paloták ablakait tervezte nagy műgonddal, számos elismerést szerzett a világkiállításokon.
Meghatározó szerepet vállalt a Vajdahunyad vára üvegablakai esetében is, melyet Alpár Ignác tervezővel együttműködve végzett. Mint ismeretes, a millennium alkalmából emelt épületet először ideiglenes építőanyagokból emelték 1896-ban, ám ez megromlott 1899-re, így elbontották, de népszerűsége okán 1904 és 1908 között újjáépítették maradandó anyagokból. Ma az épületegyüttes a Magyar Mezőgazdasági Múzeumnak ad otthont.
Vajszlón azonosították a vajdahunyadvári ablakokat
A Vajdahunyad várához tartozó Jáki kápolnában (avagy Szent László-kápolnában) kapott helyet több magyar szentet ábrázoló üvegablak, melyeket Róth Miksa készített: Szent István középen, két oldalán pedig Erzsébet és Imre. (Erről Csízik Gyula már 1897-ben beszámolt kritikájában.) Takáts Rózsa „Színek, fények, árnyak. Róth Miksa és Alpár Ignác együttműködése a budapesti Vajdahunyadvárban” című, online elérhető kéziratában olvasható, hogy az üvegfestményeket Róth Miksa az építtetők kérésére fokozatosan lecserélte.
2017-ben azonban a millenniumi Jáki-kápolna apszisában lévő három ólmozott üvegablak közül a Szent Erzsébetet és Szent Imrét ábrázolót beazonosította Sós Károly üvegfestő a vajszlói Nagyboldogasszony-templomban.
Vajszlóra kerülésük körülményei, ahogyan a szerző is hangsúlyozza, még további kutatást igényelnek, de teljesen egyértelmű, hogy az ezredéves kiállítás Jáki kápolnájának ólmozott üvegablakairól van szó. Az ablakok alsó részén olvasható: „ROTH M. – 1896”.
Az ablaküvegek hátterének kutatásában meghatározó szerepet vállalat Fényi Tibor történész, aki 2020-ig húsz éven át volt a Róth Miksa Emlékház igazgatója. A kutató több alkalommal értekezett Horváth Istvánnal, Vajszló polgármesterével is.
A megoldás még talány, de a polgármesternek van egy hipotézise
Takáts kézirata szerint nem állítható „teljes biztonsággal”, hogy a Vajszlón látható művek a millenniumi Jáki kápolna eredeti ablakai, ugyanis, amint azt Fényi Tibor és több szakember megerősítette, előfordult, hogy egy-egy ablakot ugyanazon terv alapján több példányban is, (apróbb változtatásokkal) elkészítettek az üvegműhelyek. Az viszont a kutatók szerint is biztos, hogy a vajszlói ólmozott ablakok a Róth műhelyből kerültek ki és csaknem pontos másai az 1896. évieknek.
Hogy hogyan kerülhettek az alkotások Vajszlóra, azt tehát a mai napig homály fedi. Horváth István lapunknak elmondta, Fényi Tiborral való megbeszéléseik során több lehetséges megoldás is körvonalazódott.
– Felmerült, hogy a Mailáthpusztán egykor birtokokkal rendelkező Mailáth gróf által kerülhettek hozzánk Róth művei. Azonban Mailáth nem kötődött a településhez, tudtommal a helytörténet semmilyen vajszlói kapcsolatára nem emlékezik
– mondta Horváth István.
Elárulta, milyen hipotézist alkotott meg, amelyet eddig még nem erősítettek meg, azonban nem is cáfoltak a kutatók.
– Gyermekkoromban jártam először a Vajdahunyadvárban, a mezőgazdasági kiállításon akkor fedeztem fel egy egy méterszer egy méteres, egyetlen fából faragott tölgyfa kockát, amelybe bele is van vésve, hogy Vajszlóról származik. Feltételezésem szerint akár egy csereüzlet is állhatott Róth Miksa üvegablakainak hozzánk kerülése mögött, az ablakokért adta Vajszló a tölgyfát. Szintén nem megerősített az információ, de nem kizárt, hogy az alapanyagul szolgáló tölgy a vajszlói templom kertjéből származott
– mesélte a polgármester.
