Hősiesen kiállta az idők próbáját a siklósi könyvtár

A siklósi könyvtár – mondhatni fennállása óta – különös becsben tartott intézmény. Fénykorának a 70-es, 80-as évek tekinthetők, amikor még nem létezett polgári internet, sőt, korábban még szabad szombat sem. A tévében hétfőnként adásszünet járta, csak szombatonként volt nyugati film, amikor is Roger Moore angyalbőrben hálózta be a női szíveket. A siklósi könyvtár tizenkétezervalahányszáz kötettel volt hivatva csillapítani a kultúrszomjat. A könyv volt az, ami bármikor készen állt a szórakoztatásra. Az iskolás gyerekek könyvtárba mentek, ha kiselőadásra készültek az ötösért, a felnőttek pedig szinte minden érdekfeszítőt megtaláltak a jeles műintézményben, amit a kicsinyke városi könyvesboltban nem kaptak meg. Slágerkönyvek ugyanis mindig voltak – igaz kevésbé a celebritás függvényében aratták a sikert.

A siklósi könyvtár – úgy fest – hősiesen kiállta az idők próbáját. Sőt. Ma már nem a néhai Pelikán szálló, avagy a későbbi kultúrház épületében szorong: szebb, jobb, modernebb közegben üzemel, funkciói is derekasan bővültek.

Soron következő podcastunkban Mészáros József az intézmény igazgatójával, Vincze Bernadettel beszélget, aki már gyermekkorában is gyakorta megfordult a közszeretetnek örvendő siklósi bibliotékában.