Három napig Szent György lovagot ünnepli Pécsvárad

A főtéren álló Szentháromság-szobor oltárképéről mintázott városcímer teljes harci fegyverzetben örökíti meg a sárkányt legyőző legendás lovagot, akit a katolikus egyház 14 segítőszentjének egyikeként számos város, sőt, ország tisztel védőszentjeként. 

Köztük Pécsvárad is, amely ennek az április 21–23-ai hosszú – és az étel-ital fogyasztásokat leszámítva végig ingyenes – kultúrhétvégének a zárására időzíti a város napját is; péntektől vasárnapig szinte sarkaiból is kiforgatva a várat, a várost. A lovagok korát talán leginkább visszaidéző péntek esti borvacsorát jól megalapozza a hozzá kapcsolódó bor- és pálinkaverseny, amelynek benevezett nedűi közül ugyanekkor nevezi meg a szakértő zsűri a legzamatosabbakat. 

Még ugyancsak 21-én, 19 órakor a művelődési központban a város ifjúsági fúvós-, valamint tűzoltózenekara ad ünnepi hangversenyt. 

A várhatóan távolabbról is idelátogatókat 22-én, szombaton, a városnapi programok sorában már reggel ünnepi szentmise, majd tűzoltó-térzene fogadja, 10.30-tól pedig a 11. Várad-futás mozgat meg öreget-fiatalt. 14 órától zenei és néptáncelőadások sora vonul fel a várkert színpadán – miközben az egész napot átölelik a főzéssel, jótékony süteményvásárral és a fiataloknak szánt vetélkedőkkel, akadályversennyel, óriás légvárral színesített programok. 

Szent György tavaszünnepét április 23–24-én tartják

Érdekesség, hogy miközben a világegyház halála napján, azaz április 23-án, hazánk – az itt ugyancsak szentként tisztelt Adalbert elkerüléséért – 24-én ünnepli a Szent György-napot. Ám a paraszti kultúrában mindenütt a tavasz kezdeteként, a jószágok első, rituálisan zöld ággal történő, egyes tájakon rontáselhajtónak szánt tűzjáró kihajtásának napjaként. A népi hitvilágban e nap a boszorkányok varázslásainak nagy napja is, ezt próbálták megakadályozni többek között a mágikus erejűnek vélt hajnali harmatszedéssel is.