Szent Mór jó barátságot ápolt Imre herceggel, akivel Pannonhalmán ismerkedhetett meg

Az első: a Pécsi Egyházmegye alapításának dokumentumát Győrben írták alá, így tudjuk az egyházmegye „születésnapját”: 1009. augusztus 23-a. A második, hogy a dokumentum leírja az egyházmegye első püspökének nevét, Bonipertét, és meghatározza az egyházmegye határait. 

 – említette Bodnár Boglárka muzeológus a napokban a pécsi székesegyház Szent Mór-kápolnájában tartott tematikus tárlatvezetésen. 

Mint a tárlatvezető elmondta, az első pécsi püspököt, Bonipert (1009–1036) még a pápa küldte, mivel Magyarországon akkor nem volt olyan jól képzett pap, akire lehetett volna támaszkodni, hisz óriási feladatok hárultak rá: templom építése, az oktatás, pasztoráció megszervezése, papok képzése. 
A második pécsi püspök, Szent Mór, már magyar területről érkezett. Szent Mór Nyitra környékéről származott, családja nagyon korán, a 10. században átért a keresztény hitre. 

Mórt Pannonhalmára küldték tanulni, itt ismerkedhet meg Imre herceggel, akivel jó barátságot kötött. Később Mórt kinevezték a pannonhalmai apátság vezetőjévé, segített a Csanádi Egyházmegye megszervezésében, szerzeteseket küldött oda misszióba. Az első pécsi püspök, Bonipert, súlyos beteg volt, emiatt Pannonhalmára a bencésekhez küldték, és a helyét Szent Mór vette át. 

Mór püspök ideje alatt tört ki a Vata-féle, egyházellenes pogánylázadás (1045–1046), ami alatt számos egyházi méltóságot megöltek. Sok pap, püspök elmenekült az országból, így Mór püspök is, aki a felkelés leverése után visszatért Pécsre. Mór püspök első volt azok között a pannonhalmi növendékek között, akiknek ismerjük a nevét, ahogy a latin nyelvű irodalom első emlékét is neki köszönhetjük: Szent Benedek vértanú és Szent András remete életrajzát. Mór több mint három évtizeden keresztül (1036–1070, más források szerint 1075-ig) vezette a Pécsi Egyházmegyét.