Életünk körmenete minden reggel folytatódik

A katolikus egyház az Oltáriszentséget (görög szóval Eucharisztiát) ünnepli az úrnapján. Már a tizennegyedik századi körmeneteken hagyomány volt az Oltáriszentséget végighordozni a városban, s az útvonalon négy oltárt állítani az égtájak felé, ahol egy-egy bibliai részt olvastak fel az Eucharisztia kapcsán. 

Pécsen, a Dóm téren, a Ferences templomnál, az irgalmasrendi templomnál és a Széchenyi téri Szentháromság-szobornál állítottak oltárokat. Az esti székesegyházi szentmise után ezen az úton vonult végig a körmenet. Az énekszót fúvósok kísérték, a gyermekek rózsaszirmokat szórtak – az egész belváros felfigyelt az ünneplőkre. A járókelők, az éttermek, cukrászdák teraszain üldögélők és az ablakukon kihajoló pécsiek közül többen telefonnal vették videóra az ünneplőket, néhányan meglepetten figyelték az eseményeket, mások imádkozva álltak meg a körmenet láttán. 

– A keresztény ember, Krisztus tanítványának élete úrnapi körmenet – fogalmazott Felföldi László megyés püspök az ünnepi szentbeszédében. 

– Lehet, hogy megtöretett, sebzett, néha megfáradt, de a világban, mint Krisztus gyógyító, éltető szeretete kell hogy jelen legyen. Amikor körmenetben visszük az Oltáriszentséget, az emberek megállnak az utcán, bizonytalanul vagy érdeklődve ránk tekintenek, és nem értik, mi történik. De személyes életünk körmenete holnap reggel folytatódik, ahova a krisztusi szeretetet vinnünk kell magunkkal az emberek közé, mert ez a mi küldetésünk – hangsúlyozta a főpásztor. 

A középkorból ered

Az Eucharisztia a görög hálaadás szóból fakad és a szentmisére is utal, melyen Krisztus és apostolainak utolsó vacsorájára emlékeznek, Krisztus halálát és feltámadását ünneplik. Ennek az ünnepnek fontos eleme az Oltáriszentséggel járt körmenet. A középkorban az úrnapja évszázadokig kiemelkedő jelentőséggel bírt. A körmenet egyszerre szolgált hitvallásként, tanúságtételként, valamint az Oltáriszentségben jelen lévő Krisztus előtti hódolat megjelenéseként.