2 órája
Szijjártó Péter: „Ezt a focimeccset soha nem fújják le”
Lassan eljutunk odáig, hogy itt, Baranya vármegyében, aki akar dolgozni, az talál magának helyet – többek között ezt mondta lapunknak Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, aki a közelmúltban vármegyénkben járt.
Szijjártó Péter külgazdasági és külgyminiszterrel beszélgettünk.
Fotó: Laufer László
– Stílusosan a mohácsi csata évfordulóján jelent meg a Magyar Közlönyben az az Orbán Viktor által aláírt kormányrendelet, amely révén rendelkezésre áll a mohácsi Duna-híd megépítéséhez szükséges forrás. Nyilván van sejtésünk, hogy ez mit jelent majd a régióban élőknek, de nagyon kíváncsiak vagyunk arra, hogy Ön hogyan látja ezt.
– Kezdjük azzal, hogy ez lesz a 21. Duna-híd Magyarországon. Mi a hidak építését kulcskérdésnek tartjuk, hiszen az összeköttetések megteremtése Magyarország keleti és nyugati fele között minden szempontból kiemelt fontosságú. Ráadásul a mohácsi Duna-hídnak van egy önmagán túlmutató jelentősége is: már korábban világos döntést hoztunk arról, hogy a magyar beruházás-ösztönzési politikánknak a fókuszát az ország dél-nyugati felére kell irányítanunk, ebben pedig ez az újabb Duna-híd nagy segítséget jelent majd. A beruházás-ösztönzési stratégiánkat követve először megpróbáltuk enyhíteni hazánk Budapest-központúságát, majd euró-milliárdokban mérhető beruházásokat vittünk vidéki városokba, kisebb-nagyobb településekre. A keleti országrészbe került több olyan beruházás, amely a modern autóiparral kapcsolatos – Debrecenbe, Nyíregyházára, illetve Szegedre. Nyilvánvalóan a dél-nyugati országrész az, amely kicsit kilóg a sorból és még nem részesült kellő mértékben a magyar beruházás-politika sikereiből.
– De már nem sokáig lesz ez így, jó értem?
– Egészen biztos, hogy nem. Elindítottunk egy olyan koncepciót, amely konkrétan erre a térségre fókuszál. Ennek lényege, hogy a komoly állami fejlesztések, a Mohács 500 rendezvénysorozat eseményei és a nagy volumenű állami beruházások támogatása együtt adja ki ennek a térségnek a gyors fejlesztést. A koncepciónk kiemelkedő eleme a Paksi Atomerőmű bővítése, amely önmagában is sok fejlesztést hoz ebbe a térségbe. A mohácsi Duna-híd, mint beruházás, pedig megteremti az összeköttetést a két legnagyobb vidéki városunk, Pécs és Szeged között. Ezen beruházás értéke nagyjából 400 milliárd forint, amely szintén mutatja kiemelkedő jelentősségét és fontosságát.
– Az hídátadó kapcsán hangoztak már el dátumok korábban is – ezek jelen pillanatban tarthatónak tűnnek?
– Muszáj tartani őket. A jelenlegi tudásunk szerint négy esztendő az átfutási ideje egy ilyen volumenű projektnek, hiszen mégiscsak egy kétszer két sáv hosszú és széles hidat kell megépíteni, ami önmagában is komoly mérnöki teljesítmény. Ráadásul itt nemcsak a semmiből semmibe vezető híd kiépítéséről beszélünk, hanem a Duna mindkét partján a hozzá kapcsolódó infrastruktúra megalapozásáról is.
– Korábbi beszélgetéseink során mindig feltettem ugyanazt a kérdést, ezt a hagyományt most sem töröm meg: vannak olyan – a mohácsi Duna-hídon túlmutató – kormányzati fejlesztések, elgondolások, amelyek Baranya vármegyét érintik?
– Természetesen. Kettőt érdemes mindenképpen megemlíteni. Az egyik az, hogy újabb gyorsforgalmi összeköttetés jön létre Horvátországgal, ami tulajdonképpen az M6-os autópálya a határ mindkét oldalán történő fejlesztését jelenti. A horvátokkal számtalan körben egyeztettünk arról, hogy milyen ütemezésben, hogyan tudjuk megteremteni a gyorsforgalmi összeköttetésünket Horvátországgal. Ez egy olyan folyamatban lévő beruházás, mint amilyen a Kaposvárt Szigetvárral összekötő gyorsforgalmi út is. Itt a tervezésre vonatkozó szerződés megkötése megtörtént, a tervezési munka pedig már meg is indult. Ezen két nagy, a közlekedéssel kapcsolatos fejlesztés mellett meg kell említeni a Mohács500-hoz kapcsolódó beruházásokat is. Ennek is van egyébként közlekedési aspektusa, hiszen az ehhez kapcsolódó kerékpárút infrastruktúrának a véglegesítése meg fog történni.
– A munkahelyteremtés mellett fontos kitérni a munkaerő-megtartó intézkedésekre is. A világjárvány idején fontos kormányzati lépések történtek ez ügyben. A járvány szerencsére véget ért – ennek ellenére, gondolom, ez még prioritást élvez.
– A teljes foglalkoztatottságot nemcsak elérni kell, azt meg is kell tartani. Ez azt jelenti, hogy a beruházások kapcsán el lehet mondani azt, hogy sosem elég, mindig menni kell tovább. A vállalatok folyamatosan fejlesztenek és ehhez folyamatosan helyszíneket keresnek. Egy verseny zajlik ebben a régióban, hogy hova menjenek a nagy cégek.
Egy olyan focimeccset képzeljünk el, amit soha nem fújnak le. Itt nincs megnyugtató előny, nincs behozhatatlan hátrány. Amióta én ezt a tárcát viszem, azóta hetven nagy beruházást támogatott a kormány Baranyában, összesen 60 milliárd forinttal, ennek nyomán 300 milliárd forintnyi beruházás valósult itt meg, és 6200 új munkahely jött létre.
Mindez azt jelenti, hogy itt, Baranya vármegyében is egyre közelebb van az a pillanat, hogy aki akar, az tud dolgozni, és van is hova mennie dolgozni. Ehhez persze még kellenek beruházások, dolgozunk is ilyeneken.
– Konkrétumokról hallhatunk?
– Tudja, azt szokták mondani, hogy egy beruházást úgy lehet hatékonyan elveszíteni, hogy az ember azelőtt kommunikálja azt, mielőtt a végleges megállapodás megszületik.
– Nekem viszont rá kell kérdeznem, hátha éppen most jött el a pillanat, hogy beszélhet róla…
– Persze, értem, de még nem jött el az a pillanat, hogy beszélhessek róluk. Tehát konkrét vállalatot nem tudok mondani, de nyilván nem véletlen, hogy a kormány hatalmas ipari területet nevezett ki Baranyában beruházási célterületnek. Azon vagyunk, hogy miként az ország más részein már léteznek euromilliárdos nagyságrendű nagyberuházások, olyanok létesüljenek itt, Baranya vármegyében is.
– Szóval fogunk még így leülni beszélgetni, valamikor a közeljövőben?
– Ebben egészen biztos vagyok.
