2024.07.17. 07:00
Világhírű magyar brandeket népszerűsítettek Kínában a pécsi Zeneművészeti Intézet oktatói
Nagy sikerű mesterkurzusokon és koncerteken népszerűsítették a PTE Művészeti Karának (PTE-MK) oktatói tíz napon az olyan méltán világhírű hazai brandeket, mint a magyar zene- és kóruskultúra, illetve a Kodály-módszer. A tapasztalatokról Hoppál Pétert, a PTE-MK Zeneművészeti Intézetének (ZMI) egyetemi adjunktusát kérdezte lapunk.
A karvezető, aki egyúttal a Fidesz pécsi országgyűlési képviselője is, felidézte, hogy Lakner Tamás, a ZMI tanszékvezetőjének vezetésével tíz év alatt ez volt a negyedik ilyen kínai útja a ZMI delegációjának, amelyre a Pécsi Egyetemi Kórus 35 fős gárdája is elkísérte az oktatókat. Idén a kínai fővárosban Pekingben és Szecsuán tartomány metropoliszában, Csungkingben került sor a magyar kulturális misszióra.
Fotó: Löffler Péter
Hoppál Péter elmondta, a pécsi zeneművészeti küldöttség zenei egyetemeket, valamint zenei fakultással rendelkező tudományegyetemekre látogatott, ahol hallgatókkal és már végzett karmesterekkel, karnagyokkal dolgoztak.
A mostani alkalommal mindkét városban tartottak alapozókurzusokat, amelyeken az UNESCO szellemi kulturális örökségét jelentő Kodály-módszer alapelemeivel ismerkedhettek meg a kínai egyetemisták – részletezte a karnagy megjegyezve, hogy a pekingi kurzust Lakner Tamás, Csungkingben pedig a fővárosban működő magyar kulturális intézet Kodály-pontjában dolgozó karnagy, Lánczky Edit tartotta.
Hoppál Péter hozzátette, hogy az alapozó képzések mellett pedig olyan mesterkurzusokat is tartottak, amelyeken a magyar kórusművészet, közelebbről Kodály Zoltán és Bartók Béla műveivel ismertették meg a kínai kollégákat. Az idei kurzusok témája a magyar népzene, népdalkincs, és Kodály és Bartól népdal-feldolgozásai voltak.
Az ZMI adjunktusa beszámolt róla, hogy bemutatták, utána elemezték e műveket, majd megismertették a résztvevőket a darabok vezénylésének mikéntjével, végül csoportosan, aztán egyénileg is gyakorolták a vezénylést velük. A kurzuson elhangzó művekhez Balatoni Sándor orgonaművész, zeneszerző és karnak biztosította a zongora kíséretet – jelezte Hoppál Péter, aki Lakner Tamás mellett vezényelte az esti gálakoncerteket Pekingben és Csungkingben is.
Hoppál Péter kitért arra is, hogy míg Japánban 40-50 évvel ezelőtt elsajátították az európai kóruskultúrát, jelentős részben magyar segítséggel, addig Kínában karéneklés nem tekint vissza ilyen régi hagyományokra, ők az elmúlt 10-20 évben kapcsoltak rá igazán ebben a tekintetben.
Kínában tíz éve pedig intenzíven igyekeznek minden olyan lehetőséget megragadni, hogy magyar egyetemi oktatóktól tanulják a kórusművészet előadási gyakorlatát és a Kodály-módszert. – hangsúlyozta Hoppál Péter rámutatva ezzel a magyar mesterkurzusok kultúrdiplomáciai fontosságára is.
Kodály-módszer: 2016 óta az UNESCO-listán
2016 decemberében, Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkári működésének idején az ENSZ-szervezet Szellemi Kulturális Örökség Kormányközi Bizottsága az Addisz-Abebában folyó tanácskozásán felvette a népzene Kodály-módszer szerinti megőrzését az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára.
A Kodály-módszer alapja az, hogy a zenei örökség megőrzése iránti fogékonyságot már egészen kisgyermekkortól kezdve kell fejleszteni, hiszen csak akkor őrizhető meg a közösségek zenei hagyománya, ha már a gyermekek körében életre tudjuk kelteni. Ennek módszere Magyarországon a már óvodás kortól kezdődő rendszeres játékos népdaltanulás.
A világszerte ismert és elismert módszer jól alkalmazható különböző társadalmi, kulturális közegben is. Ezt a magyarországi Kodály Intézetben zajló nemzetközi pedagógusképzésnek köszönhetően többéves gyakorlati tapasztalat is megerősíti. Az UNESCO - elismerve Kodály Zoltán etnomuzikológiai, zenepedagógia és zeneszerzői munkásságát - a 2017-es évet kiemelt Kodály-évfordulónak szentelte.
