2024.07.13. 12:40
Jövő hét elejére befejeződhet az aratás Baranyában
A példátlanul korán, június elején indult gabonabetakarítási munkák e hét végére, a jövő hét elejére befejeződhetnek Baranya vármegyében. Persze csak, ha kegyes lesz a időjárás – tudta meg lapunk a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Baranya vármegyei elnökétől.
Fotó: Zsiga Ferenc
Rittlinger József a Dunántúli Naplónak elmondta, az aratás 60 százalékon áll jelenleg és, ha marad a mostani csapadékmentes idő, akkor napokon belül végezhetnek a betakarítással a vármegye gazdálkodói.
Mint felidézte, június 5-én álltak be a kombájnok Baranyában, utoljára ilyen korán 2007-ben kezdődött az aratás. A gazdák az őszi árpával kezdtek, utána következett a többi őszi vetésű növény, a repce és a búza betakarítása.
A vetésarányok változásairól Rittlinger József közölte: évekkel korábban árpából 17-18 ezer hektáron vetettek Baranyában, tavaly és idén 11700 hektáron. Beszámolt arról is, hogy a búzát mintegy 20 ezer hektárral kevesebb területen vetettek, mint az korábban megszokott volt, azaz 60 ezer helyett 41200 hektáron.
Ezzel párhuzamosan nőtt egyéb növényi kultúrák, egyebek mellett a kukorica, a napraforgó, a szója, a lucerna termőterülete és ugyancsak több a be nem vetett pihentetett terület. Ez utóbbi 5000 hektárt tesz ki tesz ki a vármegyében – részletezte a kamarai vezető.
Rittlinger József tájékoztatása szerint eddig az árpa termésátlaga Baranyában hektáronként 5,7 tonna, a búzáé 6,8 tonna, a repcéé pedig 2,8 tonna hektáronként. Az eddigi számok alapján az idei közepes termésmennyiségnek tekinthető, összehasonlításként jelezte, hogy búzából a hektáronkénti 9 tonnás mennyiség rekord-közeli lenne.
A kamarai vezető kifejtette: ezek az eredmények annak köszönhetőek, hogy idén tavasszal 40 napig nem esett az eső a vármegye egyes területein. Baranya a keleti részén tavaszi aszály volt, a vármegye középső területeinek vízellátottsága közepes, a nyugati részé volt megfelelő.
A termés minőségére térve a kamarai vezető elmondta: a tavalyi évben az árpa hektoliter súlyával nagy problémák voltak a vármegyében, idén ez egyelőre nem okoz gondot. A búza 60 százaléka takarmány-, 30 százaléka közepes minőségű, mintegy 10 százalékot tesz ki az étkezési minőség.
A kukoricának nagyon kellene az eső
Rittlinger József beszámolt arról is, hogy a tavaszi vetésű kultúrák, köztük a kukorica eddig nagyon szépen – mint fogalmazott – „ahogy a nagy könyvben meg van írva” – úgy fejlődtek. Azonban – hívta fel a figyelmet – a következő két hétben e növényeknek szüksége lenne egy kiadósabb, 10 milliméter körüli mennyiségű áztató esőre a további ideális fejlődéshez, mert az erős meleg, a kánikula nagyon megviseli e növényeket. Érdekességként megjegyezte, hogy 40 fokos hőmérsékletben a kukorica táblákban akár 60-70 fok is lehet a hőmérséklet, a növény egyik legnagyobb károsítója pedig az UV-sugárzás.