2024.07.27. 14:00

Cseh-palota Pécs szívében: Pilch Andor tervezte az impozáns épületet - videó

Címkék#bama.hu videó #Pilch Andor #márvány #Cseh Ervin #Cseh-palota

A Janus Pannonius utcában sétálva észrevehetünk egy impozáns épületet, amely a falakról hulló vakolat ellenére is megkapó látványt nyújt. Az egykori Cseh-palota 115 éve ékesíti Pécs belvárosát. Pilch Andor tervei alapján készült a 20. század elején, ma a PTE egyik karának ad otthont.

Mohay Réka

A mai Janus Pannonius utca 5. szám alatt található épület jelenleg a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karához tartozik. Eredetileg azonban bérpalotaként funkcionált, később bányászati, illetve építőipari technikum is működött itt. A Cseh-palota néven is ismert épület 1909-re kapott impozáns, látványos külsőt.

Cseh palota: mikbe botlunk Pécs belvárosában — Cseh-palota: mikbe botlunk Pécs belvárosában
Fotó: laufer lászló

A Pécsi Napló 1907-ben adott hírt arról, hogy „Cseh Ervin, nyugalmazott horvát szlavón miniszter” az akkor Kardos Kálmán nevet viselő utcában lévő ház helyén pazar, kétemeletes „palotaszerű épületet” fog emeltetni.

A mecénás mélyen a zsebébe nyúlt, hogy a végeredmény igazán tetszetős legyen, ezért nem bízta a véletlenre a tervezést: a Zsolnay-családnak is több felkérést teljesítő művész, Pilch Andor jóvoltából készült el 1909-re a grandiózus palota.

Pilch nevéhez köthető többek között a Pécsi Jótékony Nőegylet egykori székháza, illetve az ikonikus Zsolnay-kút is. Az építész, akire nagy hatással volt a szecesszió, márvány lépcsőházat is tervezett a Cseh-palotába.

Az épület földszintjére maga Cseh Ervin és családja költözött be, a többi, kiemelkedő szépségű lakást bérbe adták. A Pécsi Napló szerint ez lett „Pécs legdivatosabb és legmonumentálisabb bérpalotája”.

A homlokzaton a Cseh-család, illetve Cseh Ervin feleségének, a Sariska-családnak címerei is helyet kaptak, ezeket ma is láthatjuk a Janus Pannonius utcában álló kapu felett.

A bejárat két oldalára hatalmas mitológiai szoboralakok (atlaszok) kerültek

– írta a Pécsi Napló 1909-ben.

Az égboltot tartó titán elnevezését idéző, féloszlop funkciót betöltő, izmos férfialakok már az ókor óta jelen voltak az építészetben, de a későbbi historizáló irányzatok és a szecesszió is előszeretettel használta őket. A Pilch Andor által-tervezett Cseh-palota bejáratát övező atlaszok egy fiatal és egy idős férfit mintáznak.
Az épület faláról egy ideje már potyog a vakolat, így megérett a felújításra – információink az itt működő egyetemi kar is szeretne javítani az állapoton, s amint lehetőségük lesz rá, rendbe kívánják tenni a páratlan szépségű egykori palotát.

A Cseh-palota emléktáblái

A falakon több emléktábla található. 2018-ban helyezték el azt, amely arra hívja fel a járókelők figyelmét, az épületben 1949-től bányaipari technikusképzés zajlott, az erre szakosodott intézmény 1955-1970 között Cséti Ottó Bányaipari Aknászképző Technikum néven működött. Szintén itt kapott helyet a Pollack Mihály Építőipari Technikum, Szakközépiskola is 1950 és 2003 között, ezt egy 2023-ban emelt emléktábla jelzi.

Két Pécshez kötődő, neves személyiség emlékét is felidézhetjük az egykori Cseh-palota épületét szemlélve.

1958-ban a pécsi „Pedagógus Szakszervezet Nevelők Háza” dr. Berze Nagy János néprajzkutató tiszteletére helyezett el táblát. 1990-ben pedig dr. Krisztics Sándor jogászprofesszor neve került fel az épület falára, aki egykor itt is lakott. Krisztics a Pécsi Erzsébet Tudományegyetem oktatója, majd 1946 és 1947 között rektora volt, az 1940-es évek második felében a Pécsen működő Magyar Szociográfiai Intézetet is vezette.

Források:

Baranyai Művelődés, 1987, 1. szám, 35.o.
Emelkedik az építkezési kedv, Pécsi Napló, 1907. október 13.
Koltai Ferenc: Berze Nagy János emléktábla Pécsett, Ethnographia 70. évfolyam, Néprajzi hírek, 1959
Márványpalota Pécsett, Pécsi Napló, 1909. május 1.
Magyar életrajzi lexikon: Krisztics Sándor
Tóth István, dr.: Várak, paloták, házak, Dunántúli Napló, 1984. nov. 30.
Vállalkozók Lapja, 1928. február 8.