2024.03.07. 21:21
Az elmaradt béregyezségnek utasok ezrei itták meg a levét
A buszsofőrök közül mindenki választhat, sztrájkol-e vagy sem. A városvezetők is, hogy megadják-e kért béremelést vagy sem. Az utasoknak viszont nincs választásuk. Ők várják a végeredményt, meg a megszokott rendet, a megállóhelyeken téblábolva, szitkozódva.
Fotó: Löffler Péter
Körutazásunkat Ürög felső megállónál kezdtük, a 23Y-os jelű kocsit várva, aminek hétköznap 7 óra 50 perckor kellene érkeznie. De nem jött, csupán 8 óra 1 perckor. Tehát nincs is sztrájk?
Mert ennyit rendszeresen szokott késni. Nyilván nem forgalmi okokból, hanem azért, mert a Fagyöngy utcából nem tudott időben elstartolni. Ezzel a csatlakozások elérése is reménytelen, de mindig akad következő járat.
Sokkal később, a vásárcsarnoknál fiatal lány leste a kanyarból felbukkanó szóló Volvót. Kicsivel korábban gyalog érkezett, az Árnyas utcától tartott egészségügyi sétát, egy törölt forda okán.
- Különösebben nem érint a béremelés követelésének ezen módja
- foglalta össze véleményét. - Számomra nem logikus a módszer, de ők bizonyára jobban tudják, mit tesznek.
A Lánc utcai rendelő melletti megállóban, délidőben sokkal nagyobb volt a tömeg, mint hétköznap, az ebben az időszakban megszokott. Nem az emberek kerekedtek fel világot látni, hanem foghíjas a menetrend. Az elvárt szolgáltatás persze nem maradhat el. A 4Y be is gurult, mire többen begurultak. Olyanok, akik nem lettek sem a járművezetők, sem a városi elöljárók barátai. Elhangzott az is, a polgármester, meg a munkatársai bizonyosan nem ilyen keretek között közlekednek, hanem kocsival.
A dolgozóknak sok eszközük nincsen, ha béralkut kezdeményeznek. A tulajdonos - Pécs Megyei Jogú Város - nem szeretne jobban belenyúlni a nagy pénztárcába. A lehetőségek fogytával maradt a sztrájk. Sok ezer utassal üzenni a Széchenyi térre, a városházi párnázott ajtajú irodákban ülőknek. Itt valami nagyon nincsen rendben, kinn, az utcákon, tereken.
- Ez így elég komolytalan - vélekedett egy munkásruhás, hátizsákos melós, a Konzum áruház előtti járdaszakaszon. - Ha én elmegyek a munkahelyemre, de nem akarok robotolni, akkor a főnököm azt láthatja, hogy nekidőlök a kerítésnek. Meg sem fogom a lapátot, rá sem nézek a csákányra. Értem én, hogy kéne nekik a több pénz, nagy is a felelősségük a sofőröknek, de ez számomra így értelmezhetetlen.
A legkisebb igazsága annak a legénynek lehetett, aki csak a vállát rángatta, a Rákóczi úton, az adóhivatal előtti padnál. „Úgysem fizetek érte, mert ez egy nagy semmi, amit nyújtanak. Nem érdekel, egy fillért sem látnak tőlem. Legfeljebb lassabban érek el a kocsmába. De nyomorogni senki sem szeret a járatokon.”
Régi szabály, hogy a járművezetővel, menet közben nem szabad csevegni. De egyszer minden vonal véget ér, a 13-asé az Indóház téren. Ott sikerült elkapni egy sofőrt. Nem örült a faggatózónak, még név nélkül sem. De azt hangsúlyozta, nem láttak más utat, mint amit a szakszervezet választott. Mert szerinte méltánytalanul alacsonyak a bérek a Tüke Busznál. Jó lenne, ha ezek a nézetek az igazgatón keresztül eljutnának olyan szintre is, ahol nem veszik őket kellően komolyan. Mert addig lehet lesni az elektromos kijelzőket, meg a telefonos menetrendeket, az adatok legfeljebb tájékoztató jellegűek. Vagy, még azok sem!
