Jakab Ferenc: a szúnyogok terjesztette új betegségek megjelenése csak idő kérdése

A virológus ugyanakkor a Dunántúli Naplónak azt is kiemelte: a helyzet egyelőre még semmiképpen nem aggasztó, azzal, hogy a hangsúly azon van: „egyelőre”. Mint arról korábban lapunk beszámolt, az úgynevezett inváziós szúnyogfajok, köztük az ázsiai tigrisszúnyog, a japán bozótszúnyog és a koreai szúnyog megjelentek és stabil populációt alakítottak ki Magyarországon és Baranyában is.

Jakab Ferenc tájékoztatása szerint a probléma ezen fajokkal, hogy utódaikra is átörökítik a fertőző betegségeket. Azaz – magyarázta – egy fertőzött szúnyog, fertőzött petét fog rakni, így a kórokozó nagyon könnyen elterjedhet, mert meglesz a vektorszervezet. A szakember figyelmeztetett arra is, hogy mindhárom megbetegedés járványt is okozhat. Példaként említette, hogy Franciaországban jelenleg Dengue-járvány zajlik, Olaszországban pedig néhány éve a Chikungunya-járvány volt, a Zika-vírus pedig Brazíliában okozott tömeges megbetegedéseket 2015-ben.

Magyarországon ezek a vírusok nincsenek jelen, de a terjedésükhöz szükséges vektorszervezet, a szúnyog már igen – mutatott rá rögzítve: az egészségügynek és járványügynek már most fel kell készülnie ezen kórokozók megjelenésére, és „nem akkor fejvesztve kapkodni, amikor már itt van a probléma”.

A professzor úgy gondolja, hogy a kezelés helyett a megelőzésre kell fókuszálni. Ennek módjairól kifejtette: ezekre a vírusokra a diagnosztikai laboroknak teszteket kell fejleszteniük, vásárolniuk, hogy a gyanús eseteket azonnal meg fel lehessen ismerni. Az egészségügynek pedig arra kell felkészülnie, hogy akár egy-két eset is nagyon gyorsan járványossá fokozódhat – fűzte hozzá Jakab Ferenc.

A virológus ezen a ponton megjegyezte, bízik benne, hogy koronavírus-járvány után a döntéshozók levonták azokat a következtetéseket, „amelyeket pozitív irányba le kell vonni és megfelelő súllyal és fontossággal kezelik ezeket a problémákat”. Egyúttal jelezte, hogy a cseppfertőzéssel terjedő koronavírussal szemben e vírusokat szúnyogok terjesztik, ezért terjedési dinamikájuk és az általuk okozott járvány lefutása is más, mint a Covidé.

Jakab Ferenc szavaiból ugyanakkor az is kiderült, hogy számtalan módja létezik a védekezésnek és lakosság sem eszköztelen ebben.

Ismertetése szerint a tigrisszúnyog a sötét és vizes foltokat szereti, pécsi példaként említette a temetőt, amely gócként működött, mivel a lárvák a sírok vázáiban fejlődtek ki. A fajt egyébként a teherhajókon szállított gumiabroncsokban hurcolták szét a világban – tette hozzá, kiemelve, hogy ezért a lakosságnak például egy eldugottabb helyen az udvaron lévő tárgyakban felgyülemlő vízre érdemes odafigyelnie. „Mi is nagyon sokat tehetünk a házunk környékén azért, hogy a szúnyogok ne tudjanak petézni és abból ne legyen 200-300 egyed” – hívta fel a figyelmet Jakab Ferenc.

A virológus egyúttal a biológiai szúnyoggyérítés alkalmazása mellett tört lándzsát a kémiai gyérítéssel szemben. Ennek oka, hogy a gyérítő vegyszerekre bizonyos szúnyogfajok egy idő után rezisztenssé válnak. Ez azért probléma, mert ha már itt a baj, elképzelhető, hogy kémiai módon nem lehet hatékonyan irtani a szúnyogokat, ami „egy járvány közepén nagyon nagy gond” – hangoztatta.

Szavai szerint már számos európai országban „békeidőben” biológiai gyérítést alkalmaznak, amely már lárva állapotában elöli a szúnyogot az általa hordozott kórokozóval együtt. Azonban, ha egy-egy területen mégis felüti fejét egy kisebb járvány vagy góc, ott lehet alkalmazni a kémiai gyérítést – magyarázta a virológus.