Idén berobbant az ázsiai tigrisszúnyog pécsi populációja

Kurucz Kornélia, a PTE Természettudományi Karának adjunktusa, a pécsi universitas Virológiai Nemzeti Laboratóriumának munkatársa felidézte, hogy a Biokommal együtt évek óta végzik a csípőszúnyogok monitorozását. Ez abból áll, hogy rendszeres időközönként, előre kijelölt helyszíneken, minden szúnyogfajt vonzani képes csapdákkal fogják be a szúnyogokat. Mindebből – világította meg a kutató – képet kapnak arról, hogy a város egyes részein, mikor, mennyi és milyen faji eloszlású szúnyog található.

Mint hangsúlyozta, közegészségügyi szempontból fontos a kutatóknak az egyes fajok kimutatása, mert azok különböző kórokozók vektorai, azaz terjesztői lehetnek. A begyűjtött mintákat laboratóriumban is vizsgálják.

Kurucz Kornélia ismertetése szerint a Magyarországon több mint 50 honos szúnyogfaj egyedi tavasszal kezdenek aktívak lenni. Aktivitásuk nyár közepére tetőzik, száraz, meleg idő esetén augusztusban visszaszorulnak, majd a kánikula elmúltával szeptemberben jön a második csúcs.

Szavai szerint a nemzetközi szállítmányozásnak köszönhetően már Európában, így Magyarországon is megjelentek olyan új, gyűjtőnéven inváziós fajok, mint az ázsiai tigrisszúnyog, a japán bozótszúnyog és a koreai szúnyog. E fajok igen jól tolerálják a kánikulát, tehát, ha azon időszakban, amikor a hazai fajoknak már nem kellene aktívnak lenniük, de mégis sok szúnyogot érzékelni, az inváziós szúnyogok aktivitására utal – mutatott rá a kutató.

A jelenlegi tendenciákra térve Kurucz Kornélia elmondta: míg a koreai szúnyog jelenlétét már 2016-ban kimutatták, szinte mindenhol jelen volt a városban, de nem igazán kiemelkedő mennyiségben.

Ehhez képest – hangsúlyozta – az ázsiai tigrisszúnyog egy-egy egyedével találkoztak csupán tavaly és tavalyelőtt Pécsen. Idén júliustól azonban teljesen elterjedtek a városban és mindenhol nagy mennyiségben megtalálhatóak. „Szinte biztos, hogy idén robbant be a faj helyi populációja” – mondta a kutató, aki ezt úgy érzékeltette, hogy a jelenleg a csapdákkal befogott vérszívók 50 százaléka a tigrisszúnyog, velük együtt az inváziós fajok aránya pedig 80 százalék.

Kurucz Kornélia beszámolt róla, hogy a tigrisszúnyog mintegy 20 vírust képes terjeszteni, amelyek közül Európában a Dengue-vírus, a chikungunya- és a Zika-vírusok jelenthetnek közegészségügyi kockázatot a különféle fonálférgek mellett. Az utóbbi kórokozó a kutyákban okozhat szív- és bőrférgességet. A kutató kitért rá: az ázsiai tigrisszúnyogot sokszor hozzák összefüggésbe nyugat-nílusi lázzal. Ugyan – jegyezte meg – az inváziós szúnyogfaj azt képes terjeszteni, de ezen vírus fő vektora a legközönségesebb hazai faj, a dalos szúnyog.

Ennek oka pedig, hogy a nyugat-nílusi láz madarak körében cirkulál és az emberi megbetegedéshez olyan szúnyog csípése szükséges, amely előzőleg madárról táplálkozott. Ez pedig kevéssé jellemző az ázsiai tigrisszúnyogra, amely kizárólag emberről táplálkozik és kifejezetten kötődik a városi környezethez.

Hogy ezen tendenciák milyen közegészségügyi vonzattal bírnak, arról következő cikkünkben Jakab Ferenc professzor, a PTE Virológiai Nemzeti Laboratórium igazgatója számol be olvasóinknak.