Több mint száz éve működik a különleges kályha

Tarlós Ferenc majsi cserépkályhás mester már családjának hatodik generációs cserépkályha-építője, s talán a három fia közül a legkisebb is viszi tovább ezt a szakmát.

zs. k.

Fotó: T. F.

Pályaválasztás idején, amikor Tarlós Ferenc 7-8. osztályos volt, sok elképzelés volt a fejében, hogy mivel szeretne foglalkozni. Aztán amikor az egyik órán az osztályfőnök – aki ismerte az egész dinasztiát – odaért hozzá, gondolkodás nélkül mondta is: „Tarlós? Ő kályhás lesz, ez nem is kérdés.” Hiszen az édesapja, a nagypapája, a déd- és üknagypapája, és apai ágról a sorban még két felmenője is ezzel foglalkozott.

– Akkor, mint egy villanykapcsoló, bevillant számomra, hogy nekem ez az utam, onnantól kezdve nem is volt más elképzelés, és nem is bántam meg ezt a döntést

– mondta Tarlós Ferenc.

Idén februárban a mester előadást tartott Pilisvörösváron, a Magyarországi Cserépkályhások, Kandallóépítők és Gyártók Országos Ipartestülete által szervezett találkozón, melyen az ország különböző pontjairól 60-70 kályhás vett részt. Kiderült, hogy az országban nincs még egy hatodik generációs mester ebben a szakmában, és a majsi kályhás egy különleges, ma is innovációnak számító fűtőberendezésről tartott bemutatót, melyet az üknagypapája épített 1907-ben, és még mindig jól működik a családi házukban.

– Ez egy régi szecessziós kályha, amely a cserépkályhák hőtartását ötvözi a kandallók légfűtésével, tehát a levegőt is fűti, és a csempék is forróak, és mindez 1907-ből. 2014-ben, amikor az édesapámmal megbontottuk (átépítettük, felújítottuk) ezt a kályhát, akkor láttuk csak, hogy ez ilyen titkot rejt – mesélte a szakember.
Tarlós Ferenc felvételeket készített a különleges kályháról, amelyeket az előadáson bemutatott a kollégáinak. Azt gondolta, hogy majd mondják, hogy „oh, ilyet már vagy tízet csináltunk”, de kiderült, hogy azóta sem épített ilyet senki. Az idősebb kollégák sem hallottak még erről a technológiáról.

– Öntvénycsövek vannak a kályha tűzterében, amelyek egy ponton összeérnek, és a kályha tetején jön ki belőle a forró levegő, méghozzá úgy, hogy ez teljesen zárt a füsttől, a füst külön távozik. Nagyon hatékony, főleg olyan helyeken, ahol a cserépkályha maga kicsi, a befűtendő helyiség viszont nagy – magyarázta. A családban a déd- és üknagypapája csempéket is gyártott, ő viszont már csak építéssel foglalkozik, és jelenleg egyedül dolgozik.
A cserépkályhás szakma is változik, egyrészt követi a károsanyag-kibocsátás szigorú követelményeit, másrészt technológiailag is fejlődik.

– Ha nekem valaki azt mondta volna a pályám elején, hogy lesz olyan időszak, hogy valaha egy számítógép fogja a cserépkályhák működését vezérelni, biztos kinevettem volna. De már olyan is van, hogy nem kell a kályhának az égés közben levegőt adni, hanem van egy kis komputer a falon, egy kijelzővel, azt bekapcsolja az ember és a gép úgy adja a levegőt, ahogy kell. Így tökéletes lesz az égés. A kályha is jól fog működni, és a szállópor-koncentrátum is jóval kevesebb lesz.

A legkisebb fiú vinné tovább a szakmát

Tarlós Ferenc szeretné, ha nem szakadna meg a családi hagyomány, hogy a kályhaépítés apáról fiúra száll. Némileg felelősséget is érez emiatt, hiszen a családban 1886-ban kezdték ezt a szakmát űzni, és három fiából kettő már más pályát választott. A legfiatalabbat, 11 évesen Dánielt viszont egyre inkább foglalkoztatja, hogy apja nyomdokaiba lépjen.
– Volt egy érdekes szituáció, egy nyári este, amikor is a két nagyobbik fiamat a legkisebb viccesen leteremtette. Azt mondta nekik, hogy „na ti aztán szépek vagytok: egyik színész, meg logopédus, a másik meg zenész, és akkor én leszek itt a kályhás, mert ti nem vagytok képesek ezt továbbvinni” – mesélte örömmel Tarlós Ferenc.