2023.02.24. 17:18
Tíz év alatt egy megyényit fogyott a magyar
Meglepetést nem, legföljebb szomorúságot okoztak a Központi Statisztikai Hivatal most közzétett előzetes népszámlálási – elsősorban demográfiai – adatai: eszerint tavaly október 1-én 9 millió 604-ezren, vagyis az ezt megelőző, 2011-es felmérésnél 334 ezerrel kevesebben éltünk Magyarországon.
Fotó: Löffler Péter
Kicsit még ront a helyzeten, hogy a halálozás következtében valójában 464 ezerrel csökkent a lakosságszám, viszont a statisztikák 131 ezres – többségében a környező országokból érkező – bevándorlót rögzítettek, így alakult ki a végeredmény. A teljes népességet 4 millió 613 ezer férfi és ennél 378 ezerrel több nő alkotja, a 14 év alattiak száma 1,4 millió.
Még a korfánál maradva: a felmért évtizedben 319 ezerrel, azaz 19%-kal nőtt a 65 éven felüliek száma, miközben a 14 év alattiaké kismértékben, a 15–64 éves, tehát aktív korúaké számottevően csökkent – kitalálhatjuk, mit jelent ez a közeljövő nyugdíjaira nézve. A halálozások száma évente 130 ezer körül alakult, a koronavírus-járvány által érintett 2020-ban és 2021-ben azonban 141, illetve 156 ezerre emelkedett.
A népességváltozás területi megoszlása jelentős eltéréseket mutat. Növekedéssel mindössze két vármegye, Pest (+10%) és Győr-Moson-Sopron (+4,4%) büszkélkedhet, máshol mindenütt csökkent: a rekordfogyást (–12,6%) Békés, e sorból a legkisebbet (–1,2%) Komárom-Esztergom könyvelhette el. Baranya a 8,6%-os fogyásával az átlagot meghaladó felső harmadba tartozik. Ide tartozó adat, hogy vármegyénkben ugyanakkor – az országos trendtől eltérően – elsősorban a természetes fogyás, és csak jóval kisebb részben az elvándorlás felel ezért.
A kevés jó hír közé sorolhatjuk, hogy a lakások száma ugyanakkor Baranyában az országos átlagnál gyorsabban, 4,2%-kal emelkedett. Igaz, e téren szinte „kettészakadt” az ország, a dunántúli gyarapodás átlaga a sokszorosa a keleti oldalénak; csak a Dunántúlt tekintve viszont Baranya az itteni kilenc vármegye közül máris visszacsúszik az utolsó előtti helyre.
