Nőnek a megélhetési költségek, egyre kevesebb az önálló otthonok száma

A távol-keleti szigetországban negyven évvel ezelőtt évente másfél millió újszülött jött a világra, a múlt esztendőben viszont ennek csak a fele. Az úgynevezett termékenységi ráta (az egy szülőképes korú nőre jutó élve születések száma) nem éri el az 1,3-as arányt. Európában hasonlóan rossz mutatókkal Spanyolország és Olaszország rendelkezik, hazánkban pedig ez az arányszám 1,59 volt 2021-ben, amivel jobban állunk az európai átlagnál. A világon egyébként a legrosszabb mutató (0,9) Dél-Koreában van, ahol a magas megélhetési költségek miatt egyre kevesebben vállalnak gyereket.

Japánban ennek mintaértékű következményei tapasztalhatók: a fiatalok késleltetik a családalapítást. A megélhetési költségek emelkednek, így a saját otthonnal rendelkezők aránya rohamosan csökken (10 év alatt közel tíz százalékkal), miközben az albérletek ára emelkedik. Továbbá egyre kevesebb nyugdíjas engedheti meg magának a pihenést (Japánban is 65 év a teljes öregségi nyugdíj korhatára), és minden szinten az idősek munkavállalását szorgalmazzák, támogatják.

Ugyanis ott tartanak, hogy a 75 év felettiek aránya meghaladja a népesség 15 százalékát, a 65 év felettiek aránya pedig eléri a 30 százalékot. Így a 65 és 69 éves korosztály fele, a nyugdíjasok hetede tovább dolgozik, ami magasabb az amerikai, német és svéd értékeknél is.

Ugyanakkor az a sajátos történelmi hagyomány is sokat ront a helyzeten, hogy igen alacsony, 30 százalék körüli a japán nők foglalkoztatottsági szintje.