Kétszer is elmosta az eső a Hamerli-parkot

Tavaly decemberben nyilatkozott arról a terület baloldali koalíciós képviselője, P. Horváth Tamás, hogy megszépül a belvárosi Vince utcában lévő, addig névtelen dombocska, amit Hamerli-parknak keresztelnek át. A feladatnak aztán idén neki is látott a Biokom Nkft. Meixner Barna igazgató a munkálatokról szólva azt mondta még februárban, hogy eltüntetik a burjánzó növényzetet és a gazt, rendezik a terepviszonyokat, teraszosítanak, lépcsőt építenek. 

Az átadásra úgy került sor, hogy a félig kopasz, lecsupaszított, részben beültetett domboldalon állva mondta el beszédét Péterffy Attila polgármester Meixnerrel az oldalán. Két vihart követően súlyos károkat szenvedett el a terület, miután a víz útját semmi nem tudta feltartóztatni megfelelő aljnövényzet nélkül, ezért most vízelvezetést építenek, a domboldalra rakott kavicsok helyett pedig térkövet raknak le, amivel tovább növelik a szilárd burkolatú terület nagyságát. 

A helyiek már a park átadásakor finoman szólva is furcsálták, hogy az úttestről nehézkesen megközelíthető és elérhető helyre tettek ki padokat, hiszen ki lesz az, aki csak azért felmászik arra a meglehetősen szűk részre, hogy le tudjon ülni odafenn. Azt pedig már többen is megjegyezték, hogy a városvezetők, politikusok is úgy adták át a parkot, hogy a porban álltak. 

Az erózió azért is tehette meg a hatását, mert a zöld növényzettel, bokrokkal, kisebb fákkal takart részről korábban nem kellett arra számítani, hogy a lezúduló csapadék elmossa a földet. 

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal szakmai anyaga szerint "az erózió, a víz által előidézett talajpusztulás a termőréteg elvékonyodását, a talaj humusz- és tápanyag-szolgáltató képességének csökkenését, vízháztartási viszonyainak romlását okozza". 

Baranya termőföldjeinek jelentős részét sújtja is az erózió, Pécsen pedig köztudomású, hogy a hegyekről lezúduló csapadék rengeteg hordalékot képes szállítani az alacsonyabb fekvő területekre is. 

A helyi sajátosságok egyik különleges példája a Cella Septichora. Az ókeresztény műemlék ugyanis nem kizárólag földalatti épület volt - ahogyan ma ismerjük -, hanem részben a felszín felett helyezkedett el, csak a hordalék több méter magasan betemette, emiatt is maradhattak fenn a romjai a közelmúltig. Ugyanakkor éppen ezért is kapott üvegtetőt, hogy a zártságát ezzel is kinyithassák.