2022.06.28. 11:07
Elhunyt Sarlós Endre képregényrajzoló, Szigetvár Város Díszpolgára
Sarlós Endre 1938. október 22-én született Szigetváron. Édesanyjától kiváló rajzkészséget örökölt, így bár gépésznek tanult, de szabadidejét a rajzolás, a plasztikázás, a festészet és az ezzel kapcsolatos szakkönyvek tanulmányozása tette ki. Zágon Gyula képzőművész tanár szakkörében fejlesztette adottságait. 1957-től a Pécsi Bőrgyár dekoratőr-grafikus ezermestereként dolgozott a rendszerváltozásig.
Fotó: Shutterstock
1962-től kezdett bele a történelmi témák képregény-stílusú feldolgozásába. 1966-ban a Szigetvár ostromának 400. évfordulójára hirdetett pályázaton 80 festménnyel vett részt, melyek a Szigeti veszedelem című eposzához készültek.
Folytatásos és rövid képregényei 1965-tól jelentek meg folyamatosan. Állandó munkatársa volt a Tolna-megyei Népújságnak, a Lobogónak, a Fülesnek, a Képírásnak és a Hepiend Képes Regényújságnak. Dolgozott a Képes Újságnak is. A rendszerváltást követően ritkultak az újságos megjelenési lehetőségek, de a Fülesben 1998-ig publikált.
2004-ben a Vadzsra kiadónak köszönhetően jelent meg 20 évi fióknyugalom után első képregényalbuma, a Szigetvár ostromát feldolgozó történet bővített, kiszínezett változata, amelyből luxuskiadás is készült. Ma már az antikváriumokban keresett könyvritkaság.
2007-től a Windom kiadó folyamatosan jelentette meg gyűjtői kiadásban korábbi munkáit, és rendszeresen kapott megkeresést magyar történelmi képregények készítésére, illetve lehetőséget a hosszabb ideje asztalfiókjában pihenő munkái megjelentetésére
2007-ben jelent meg limitált példányszámban „Az én utam” című képregénye, mely Zsivótzky Gyula kalapácsvető olimpiai bajnok pályafutását dolgozta fel rendhagyó módon.
2010. március 15-ére meghívást kapott a Göteborgi Magyar Egyesülettől a Szigetvár ostroma című színes album bemutatására.
2011. május elején készült el a Trianon című munkája Dr. Raffay Ernő és Szabó Pál Csaba szövegvázlatával a Trianon Múzeum Alapítvány megrendelésére.
2011-ben Elfeledett hősök címmel a 2. magyar hadsereg kálváriáját dolgozta fel. 2014-ben a Trianon-kód című művében hazánk feldarabolásának útját mutatta be, két évvel később Páva Zsolt felkérésére a Mecseki láthatatlanok című képregényt készítette el Pozsgai Zsolttal közösen.
A Várban a Kapitányok termében elkészítette valamennyi szigetvári várkapitány portréját, amely azóta is ékessége az egykori Andrássy-kastélynak.
Munkájával tevékenyen részt vállalt a Zrínyi-kultusz ápolásában. 2016-ban az Oroszlánsziget című művével állított emléket a szigetvári hősöknek. A Szigetvári mesék és a Képes krónika című képregényei a Szigetvári Várbaráti Kör kiadásában folytatásban jelentek meg az elmúlt években.
2018-ban Szigetvár városa díszpolgárává választotta, 2020-ban képregényes tevékenységéért Korcsmáros Pál-díjban részesült.
Az önkormányzat, civil szervezetek felkérésére önzetlenül készített különböző jeles alkalmakra grafikai alkotásokat.
A rajzolás mellett nagy szenvedélye a pipázás volt, a Kisváros Pipaklub tagjaként is öregbítette szeretett szülővárosa hírnevét, melyet most pótolhatatlan veszteség ért.
