2022.02.13. 20:00
Kővári a lakossággal együtt fejlesztené a pécsi Király utcát
Tavasszal dönthetnek a város sétálóutcáját, a Király utca felújítását célzó tervpályázati kiírásról. Kővári János belvárosi képviselő szerint több szempontot is érdemes lesz figyelembe venni az előkészítéskor.
A Király utcában nem csak a város lakói sétálnak és vásárolnak, de sok turista is nézelődik
Fotó: Löffler Péter
Májusban tárgyalják a tervpályázati kiírást a Király utca felújításának tervezésére – ez derült ki a Városfejlesztési és Kommunális Bizottság munkatervéből. Kővári János (ÖPE–KDNP) belvárosi önkormányzati képviselő lapunknak azt mondta, hogy már korábban is jelezte, hogy a Király utcában a csapadékvíz-elvezetést mindenképpen meg kell oldani, hiszen a Széchenyi tér felől, valamint az Ágoston térről is ide zúdul le a csapadék. Nyári villámárvizek esetén pedig szinte csónakázni is lehet az utcában – mondta.
Hozzátette, a felújítás mindenképpen üdvözlendő, hiszen a Lyceum templom és a Széchenyi István Gimnázium fala, az alapja is folyamatosan vizesedik, részben ennek is volt köszönhető, hogy a 2020 decemberi földrengés olyan mértékű, súlyos károkat okozott a templomban, amit le is kellett zárni.
Ezen kívül a felújításkor rendkívül fontosnak tartja azt is, hogy a különböző szolgáltatók, közműcégek is elvégezzék a szükséges, időszerű rekonstrukciókat annak érdekében, hogy ne kelljen a kész burkolatot, aszfaltot később újra felbontani. Ezt a módszert alkalmazta az előző városvezetés egyébként a Ferencesek utcájánál is, ami nyilvánvalóan több konfliktussal járt, azonban a későbbiekben kevesebb lesz a kellemetlenség.
– A Király utca esetében javasolni fogom azt is, hogy a Zsolnay Negyeddel is kapcsolatot teremtsünk valamilyen formában. Egyik elképzelés az lenne, hogy fákat ültetnénk, amelyeket a város nevezetes személyeihez kötnék, egy-egy rövid információs táblával számolnánk be életükről a fák mellett. Amennyiben a különböző közművek ezt nem teszik lehetővé, akkor pedig Zsolnay kerámiákkal létesülhetne egy ilyen turisztikai, várostörténeti útvonal – mondta. Kővári leszögezte, azért, hogy minél jobban megismerjék a helyiek véleményét, javaslatait, a boltosokat, üzletek tulajdonosait és lakosokat meg kívánja kérdezni a témában.
Az észrevételeket kidobta a baloldal
A közgyűlés megalakulásakor még Topán László momentumos képviselő vezette a Városfejlesztési és Innovációs Bizottságot, ám miután Topán és párttársa, Pokorádi Gábor is kritikával illette a városvezetést az antidemokratikus módszereik miatt, valamint a Puch László MSZP-s oligarchához köthető volt Mandulás kempingbe tervezett lakóparkkal sem értettek egyet, nem lehetett maradásuk a városvezető koalícióban. A bizottságot múlt nyáron szét is szedték, Topánt leváltották és Pokorádival együtt kitették a grémiumból, ahogy Kővári Jánost is, aki szintén tiltakozott a Mandulás kemping beépítése ellen. A városfejlesztési feladatokat a jól kipróbált káder, az MSZP-s Sík László Lajos vezette bizottság kapta. Az innovációs megnevezést pedig az újonnan létrehozott környezetvédelmi bizottság vehette fel. Ennek irányítását az a Kóbor József LMP-s politikus szerezte meg, aki így az évi egymilliós keret után még egy bizottsági elnöki posztos fizetést is hazavihet így azon szolgálataiért cserébe, hogy a szétszakadt baloldali koalíciót megsegítette.