Mínuszok nélkül is csúszhatnak ilyenkor az utak

Keresztbe fordult kocsikról, megnyúló fékutakról, veszélyes helyzetekről számoltak be az autósok több olyan, a közösségi oldalon található fórumban, amely a közlekedéssel foglalkozik. Ezeket akkor tapasztalták, amikor néhány fokos pluszban volt a hőmérséklet, az utakat sem hó, sem jég nem borította. 
 

Az ügyben a Magyar Közút NZrt. válaszolt először, ez a cég végzi el azoknak a szakaszoknak a síkosságmentesítését, amelyek nem egy önkormányzat üzemeltetésében vannak: a településeket összekötő utak, gyorsforgalmi, illetve a fő- és mellékutak tartoznak a kezelésük alá. A vállalat lapunknak azt mondta, hogy az országban szilárd sóval, kálcium-klorid-granulátumból készített oldattal és készen vett kálcium-klorid-oldattal végzik a síkosságmentesítést. Mint írták, abban az esetben, ha helyszíni ellenőrzésünk alapján nem megfelelő a sókoncentráció az útburkolaton és az előrejelzések szerint eléri a fagypontot és harmatpont alá csökken a hőmérséklet, akkor a párakicsapódás és lefagyás ellen síkosságmentesítést végeznek. A só és oldat hatására a burkolaton a lecsapódott pára nem tud megfagyni, így síkosságot okozni, viszont a lecsapódott pára, mint nedvesség, a burkolaton jelen van, ilyenkor a nyári eső utánihoz hasonló állapot tapasztalható, azaz nedves lehet a burkolat. 
 

A pécsi önkormányzat cége, a Biokom Kft. közölte, hogy ők kalcium-kloridot nem használnak, kizárólag útszóró sót, szükség esetén zúzalékot. A korábbi években is ezt a módszert alkalmazták, nem tapasztalták, hogy emiatt az enyhébb időben csúszóssá váltak volna az utak. Ugyanakkor a vállalat szerint is előfordulhat olyan időjárási körülmény, hogy a levegő hőmérséklete fagy­pont körüli, az utak szárazak, de a levegő nedvességtartalma egy adott időpillanatban túltelítődik (például a kipufogógázok, füstgázok nedvességtartalmának hatására), akkor könnyebben áthűlő hidakon, felüljárókon a nedvesség hirtelen ráfagyhat a felszínre. 
 

A cég álláspontja szerint ez a jelenség általában derült, szélcsendes napokon, napfelkeltekor és magas páratartalom esetén fordulhat elő, ilyenkor a felkelő nap sugarai felmelegítik az útburkolat felett lebegő vízmolekulákat, amelyek azonnal lecsapódnak a náluk hidegebb burkolaton, és vékony jéghártyát képeznek. Ahogy a nap emelkedik, és sugarai meredekebb szögben érik a felületet, ez a jéghártya el is olvad 30–40 perc alatt. A jelenség bekövetkezésének nincsenek előre látható jelei, legfeljebb csak a rendelkezésre álló időjárási adatokból lehet következtetni rá – fogalmaztak. 
Mindkét vállalat arra is kitért, hogy a hó- és útügyeleti szolgálataik járják az utakat, amennyiben szükséges, akkor elrendelik a síkosságmentesítést. 
Megemlítjük még azt is, hogy az utakat megtisztító, lemosó csapadék hiányában a környezeti por és a pára olyan elegyet képezhet, amely szintén csúszóssá teheti az utakat, valamint az is fontos szempont lehet, hogy a burkolat mennyire sima, milyen minőségű és milyen anyag felhasználásával készült. 
 

Vajon mitől fénylik az úttest, ez már jegesedés, vagy a pára csapódott ki rajta? (illusztráció)
Fotó: Löffler P.