Tömegek emlékeztek elhunyt hozzátartózóikra, ismerőseikre

Fényárban úsztak a hosszú hétvégén a temetők az országban, így Baranyában is. Mécsesek, gyertyák lángjai tették meghitté a sírkerteket, ahová virágokkal, koszorúkkal a kezükben érkeztek meg az emberek, hogy szeretteik hantjain elhelyezzék azokat.

– Busszal jöttem, most nem volt tumultus a pécsi járaton, talán mert korán van még – mondta hétfő délután egy középkorú nő, akivel a pécsi köztemető bejáratánál beszélgettünk. – Minden évben kijövök a sírhoz emlékezni a régi időkre, mikor még velünk volt édesanyám. A mosolya, a nevetése, a hangja hiányzik, de tudom, már jó helyen van. Megpihent, onnan fentről néz le rám és szeretteimre, figyeli minden mozdulatunkat – tette hozzá a kezében virágot, gyertyát szorongatva.

A pécsi köztemetőhöz a legtöbben autóval érkeztek, volt aki az ország másik szegletéből indult el, hogy felkeresse szülei, nagyszülei, rokonai sírhelyeit. A kijelölt ideiglenes parkolóhelyek lassan megteltek, a közelben rendőrök irányították a forgalmat, míg a temető belső részén polgárőrök, közterület-felügyelők figyeltek a betérőkre.

A temetőben nagy volt a sürgés-forgás. Voltak akik velünk együtt érkeztek, voltak, akik pont akkor távoztak, egymást váltották. Amint beléptünk a főbejáraton, valahogy olyan érzésünk volt, mintha egy másik világba csöppentünk volna. Egy olyanba, ami most nem fájdalommal tölti el a szíveket, nem könnyeket fakaszt, hanem melegséggel, meghittséggel árasztja el az embereket.

Délután öt óra. Egyre többen gyülekeztek a ravatalozó előtt, ahol közös mindenszentek és halottak napi megemlékezést tartottak, majd később a mindenki keresztjéhez vonultak a megemlékezők.

A hallottak napi megemlékezést a 10. században Szent Odilo clunyi apát kezdeményezte. Egyes források szerint, az Etna környék lakosai panaszkod­tak a clunyi zárda szerzeteseinél, hogy sokszor hallják a lelkek jajgatását. Arra kérték őket, hogy imádkozzanak a lelkek üdvösségéért. 998-ban vált szokássá az ünnep, majd a 11. században a clunyi bencések hatására széles körben elterjedt, hogy miután Mindenszentek ünnepén a katolikus egyház megemlékezik a mennyország szentjeiről, másnap, november másodikán az összes elhunytra is emlékeznek.