Sokat tett Villányért, most megünnepelték

Teleki Zsigmond Pécsett született 1854. szeptember 23-án, pályáját borkereskedőként kezdte. A filoxéra (szőlőgyökértetű) járvány hatására 1881-ben Villányban szőlőtelepet alapított (jogutódja a Csányi Pincészet ), ahol amerikai és európai szőlőfajok keresztezésével szelektált ellenálló fajtákat, melyek segítségével újulhattak meg a magyar és európai szőlőültetvények. A hagyományteremtőnek szánt programmal Teleki Zsigmond munkásságára emlékeztek, melynek jegyében életútjára, valamint a hazai szőlőtermesztés és borászat történeténére szeretnék a figyelmet irányítani.

A közel egy éves előkészítő munka gyümölcse úgy érett be, "mint a Villány lankáin sarjadó szőlőtőkék termése" - hangzott el Debreczeni-Droppán Béla köszöntő beszédében. A konferencia napján a vendégek fogadásával kezdődött a rendezvény, majd köszöntők hangzottak el Romsics László, vezérigazgató – Csányi Pincészet Zrt., Gázsik László – Csányi Alapítvány gyakornoka, támogatott, Baloghné Szacsuri Ida, igazgatónő- Déli ASzC Teleki Zsigmond Mezőgazdasági Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium, Debreczeni-Droppán Béla, elnök – Honismereti Szövetség és Balaskó Zsolt, Teleki család képviselője nevében. Mindannyian kiemelték, hogy a hagyomány és a bor kéz a kézben járnak, valamint annak fontosságát hangsúlyozták, hogy Teleki Zsigmond igazi magyar hazafi volt és munkássága példaértékű mindannyiunk számára.

Ezt követően a Teleki Zsigmond diákjai adták elő színdarabba foglalt bemutatkozójukat élő szőlőtőkék és megelevenített filoxéra járvány formájában. Kiemelték azt, hogy iskolájuk névadója meghatározza múltjukat és jövőjüket is. A rendezvény szakmai előadásokkal folytatódott:

1. előadás: Dr. Majdán János: Villány szőlészeti és borászati jelentősége (Pécsi Tudományegyetem)

2. előadás: Erdős Zoltán: A Telekiek emlékezete (Csorba Győző Könyvtár,

Pécs)

3. előadás: Dr. Teszlák Péter: Hagyomány és innováció a hazai

szőlőnemesítésben (Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet)

Végül elérkezett a korábban egyetemisták részére meghirdetett pályázat eredményhirdetése. A pályázók az alábbi témakörök egyikével nevezhettek:

· Teleki Zsigmond élete és munkássága

· A villányi szőlészet története / önálló kutatómunka egy villányi pincészetben

· Borkultúra a Pannon borvidéken – borhoz kapcsolódó szokásaink

· A szőlőmagos szaporítás a filoxéra járvány után

Az eredményeket Mikó Éva, a Csányi Pincészet operációs igazgató hirdette ki a zsűri nevében:

• I.helyezett Tóth Ágoston - Eszterházy Károly Katolikus Egyetem hallgatója (Teleki élete és munkássága)
• II.helyezett Barkóczy Zsombor - Budapesti Műszaki és Gazdasági Egyetem hallgatója, a Csányi Alapítvány támogatottja (A szőlőmagos szaporítás a filoxéra járvány után
• III.helyezett Orsulics Nada – Pécsi Tudományegyetem hallgatója (Villány történelme a JEkl Pincészeten keresztül)

A rendezvény keretében Alapítványunk további két támogatottja különdíjban részesült: Gázsik László, az Eötvös Loránd Tudományegyetem hallgatója Villány és térségének társadalmi-gazdasági fejlődése a 19. század második felében című munkájára és Pápai Panna, a Szegedi Tudományegyetem hallgatója a Szőlőtől a pohárig: a Csányi Pincészet borai című munkájára. A díjazottak Teleki Emlékérmet kaptak, amelyet a Csányi Alapítvány kurátora, Csányi Ádám adott át. A kitüntetéssel pénzjutalom is járt. A díjátadó ceremóniát követően minden pályázó díszoklevelet vehetett át, elismerve munkájukat.

A konferencia zárásaként Romsics László pincetúrát vezetett a látogatóknak, majd az ebéd utá a Szársomlyó hegyen folytatódott a rendezvény, a korábbi Teleki présháznál, ami jelenleg a Gere Pincészet tulajdona. Ezen a helyen állt Teleki Zsigmond bronz mellszobra, amit Andor és Sándor fiai, valamint tisztelői állítottak 1930-ban. A szobor sajnos az ’50-es években eltűnt, így közel 75 év után újra Teleki nevét hirdetheti a felavatott emléktábla, melyet Vanyúr István szobrászművész alkotott. Az avatás a Telekiek leszármazottai, Balaskó Zsolt és édesapja dr. Balaskó Márton jelenlétében zajlott, akik elhelyezték megemlékező koszorújukat. Ezt követően a Baranya Honismereti Egyesület és a Honismereti Szövetség elnöksége is elhelyezték koszorújukat, majd elhangzott a Himnusz. Zárásképpen Gere Attila a pincénél megkínálta a megemlékezőket egy finom borral, majd a bor mellé párosult az irodalom is – Pretz Jázmin kaposvári alapítványi támogatott Ady Endre – Fuimus című versét szavalta el.