Pódiumbeszélgetést tartottak

„Az 1956-os forradalom és szabadságharc egy életre megtanította a magyaroknak, hogy csak magukra számíthatnak, ha baj van és sajnos túl nagy árat kellett fizetni ezért a tanulságért„- hangzott el az MCC pécsi képviselete pódiumbeszélgetésén.

Máthé Áron, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnökhelyettese és Stephen Travis Sholl, az MCC vendégoktatója amerikai és magyar álláspontok ütköztetésével mutatták be a forradalom kitörésének körülményeit és utóhatásait. „Ahhoz, hogy megértsük, hogyan is látta az Amerikai Egyesült Államok a magyar eseményeket, tisztán kell látnunk, hogy milyen kép élt a magyarokról a tengerentúli döntéshozók fejében.”- mondta Máthé Áron. Mindezek alátámasztására a CIA (Central Intelligence Agency – Központi Hírszerző Ügynökség – USA) nyilvánosságra hozott jelentéseiből mutattak be számos példát az előadók.

Az Amerikai Egyesült Államok hírszerző szervezete 22 ezer archív dokumentumot hozott nyilvánosságra: Ennek kutatásával kirajzolódik az a kép, hogy az ’50-es évek magyar lakossága 90%-ban antikommunista, erősen konzervatív, a nemzetet szem előtt tartó tulajdonságokkal rendelkezett és nem értett egyet a fennálló rendszerrel. Ezzel együtt a dokumentumokból nem bizonyítható egyértelműen, hogy az amerikai hírszerzésnek pontos információi voltak egy Magyarországon bekövetkező forradalomról. A helyzetet nyilvánvalóan súlyosbította a nemzetközi helyzet – kifejezetten a Szuez-i válság és az akkori amerikai-orosz kapcsolatok, kvázi status quo – mely egy amerikai beavatkozás esetén könnyedén robbanthatott volna ki egy harmadik világháborút.

„A nagyszüleim nagyon keveset tudnak Magyarországról talán a térképen sem tudják pontosan elhelyezni, de akármikor szóba kerül a kelet-közép-európai ország, a mai napig felhozzák 1956 tragédiáját és bűnösnek érzik az amerikai döntéshozókat, amiért akkor nem avatkoztak be a szovjet hatalom térnyerésébe” – mondta a témában doktori értekezését író amerikai Sholl. A forradalom leverését követően vélhetően ennek a „bűntudatnak az enyhítésére” több mint 100 ezer magyart fogadott be az ország és ennek a hibának az elkendőzésére kezdte el a nyugati sajtó és szóbeszéd használni a „legvidámabb barakk” kifejezést. Ugyanakkor mindenki tisztában volt vele, hogy a koncepciós perek, kivégzések és megtorlások megszűnésével is Magyarország még barakk maradt- hangzott el a rendezvényen.