Új, szokatlan film készült a busójárásról (Videó)

– Ez egy más feldolgozás, mint az eddigiek. Nem magát a busójárást, sokkal inkább a különböző közösségek életét próbáljuk meg bemutatni. A néphagyományban jól meg lehetett ragadni azt közösségi életérzést, amit mindenki számára át szeretnénk adni – nyilatkozta dr. Csonka-Takács Eszter, a Szellemi Kulturális Örökség és a Szabadtéri Néprajzi Múzeum igazgatója.

Habár több film is foglalkozott már a busójárás témájával, mégis hiányzott belőlük valami egészen aprócska dolog, ezt igyekeztek most pótolni.

A film sorozatszerkesztője és néprajzi szakértője dr. Csonka-Takács Eszter, rendező-operatőr Kovács László, szerkesztő-producer Ágics Gitta, kreatív vágó Lőrinczy Zoltán.

Az alkotók egy olyan szokatlan filmet szeretnének bemutatni, amely nem csupán a turisták számára látható eseményeket mutatja be, hanem bepillantást enged a busóálarc mögé, a busóudvarokba. A filmben maguktól a mohácsiaktól tudjuk meg, miért lesz valaki busó, miért vállalják egyre többen a szigorú szabályok betartását jelentő busóságot és azt is, hogy mit jelent busónak lenni.

A film alkotói 2018-tól kezdődően készítettek filmfelvételeket a mohácsi busójárásról, amelyek egyrészről tudományos dokumentációs célt szolgálnak, másrészt a megvalósítani kívánt ismeretterjesztő filmsorozathoz használhatóak fel.

A film végigmegy a busójárás öt napján, azonban a középpontban a hangulat, a különböző busócsoportok, közösségek élete, működése áll. Az ezekbe való betekintés által sokkal átfogóbb és emberközelibb képet kaphatunk arról, mi is zajlik az álarc mögött. A film célja, hogy belelássunk a közösségek életébe, s azt is megtudhatjuk, miért fontos egy mai fiatalnak a faragás, vagy épp busónak öltözni. Az alkotók igyekeztek utánajárni, hol a helye a hagyományoknak a 21. században.

Interjúk láthatók maszkfaragókkal, bocskorkészítőkkel, busócsoportok vezetőivel, a Kanizsai Dorottya Múzeum igazgatójával. Mohács egykori polgármestere, Szekó Jószef is megszólal a filmben. Ezen felvételek többséges 2018-ban készült.

A film készítői szerettek volna kifejezetten mesterektől tájékozódni többek közt a zenéről, vagy például a lányok viseletéről, amelyek ugyanúgy részei a hagyománynak. Az alkotással rá szeretnének mutatni arra, hogyan értelmezik ma a hagyományt.

– Célunk nem egyszerűen az, hogy a néphagyományt mutassuk be, hanem az éltető, összetartó, gyökereket jelentő kulturális, alkotó közösséget, az örökség mai életét, közösséggé kovácsoló erejét, az érintett egyének, alkotók és szervezetek elkötelezettségét. Nemzeti kultúránk követhető emberi példák bemutatására nem is lehetne jobb témát találni, mint egy hagyományt hordozó közösséget.

Meg szeretnék mutatni a busójárás örökségelem legkülönbözőbb egyéniségeit, szereplőit. Az örökség gyakorlásának, mai életének mélyére próbál hatolni, a társadalmi hátterét is igyekszik megragadni.

A stáb egy összeszokott csapat, amely tagjai régóta ismerik egymást, így a közös munka mindvégig zökkenőmentesen zajlott. Ahogy dr. Csonka-Takács Eszter fogalmazott: a videóanyagok felvételekor duplán élvezhették a busójárást.

A filmben többször is feltűnnek visszatérő dolgok, motívumok, amelyekre az emberek valószínűleg csak a film többszöri megtekintése után fognak felfigyelni, azonban ezek az apró dolgok mind rámutatnak az adott életérzésre.

A film alkotóival is beszélhetnek majd az érdeklődők

Az M5 oktatási-ismeretterjesztő-kulturális csatornáján vetítik a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzék listán szereplő örökségeket feldolgozó filmeket, többek között ezen filmsorozatot is.

Elsőként tekinthetik meg az Örökségek útján – Szellemi kulturális örökség filmsorozat 2. részét Poklade /Átváltozás – Busójárás Mohácson című filmet, akik augusztus 13-án, pénteken 18 órakor ellátogatnak a Mohácsi Kossuth Teátrum Filmszínházba. A filmvetítés előtt Pávkovics Gábor, Mohács polgármestere mond köszöntőbeszédet, majd a bemutatót követően alkalmuk nyílik az érdeklődőknek a film alkotóival beszélgetni.