Bértámogatás: nem mindegy, hogy voltak bejelentve a munkavállalók

Lapunk azért kérte a szakértők segítségét, mert a sajtó felkapott több extrém példát is arra, hogy mennyire kevés bértámogatást kapott egy-egy vállalkozó. Az egyik ilyen híres eset, amikor egy vendéglátóhely körülbelül havi tízezer forintot kapott munkavállalói után, és ezt nehezményezte a közösségi médiában, ami aztán futott egy kört a médiában is. De milyen okok húzódhatnak meg ilyenkor a háttérben?

- A számok makacs dolgok. Akik panaszkodnak, általában nem számolnak azzal, hogy a támogatás a dolgozó bejelentett bére után jár. Sajnos mi is találkoztunk már olyan „megoldással” a vendéglátó szektorban, hogy lényegesen kevesebb heti munkaórára és ebből kifolyólag rendkívül alacsony munkabérrel volt bejelentve az alkalmazott, mert hogy a borravaló is „bele van kalkulálva” a bérébe – ismertették a helyzetet.

- Találkoztunk olyan munkavállalókkal, akik heti két órában tavaly, pontosan havi bruttó 8.050,- Ft-ért dolgoztak – idézték fel. Mindenki fantáziájára bízzuk, hogy a hivatalos verzióhoz képest valójában mennyi volt a munkaidejük (és a fizetésük), mindenesetre itt is keveselte a munkáltató az utánuk járó 4.025,- Ft bértámogatást – tették hozzá.

Persze van ellenpélda is, hiszen hiába emeltek menet közben bért, a határozat már megvolt, sőt az elszámolást megelőzően, előlegben kapták meg a támogatást – magyarázták a szakértők.

Arra is felhívták a figyelmet: sokan elfelejtik, hogy amennyiben a támogatást igénylőnek például a NAV adó- és vagy járuléktartozása van, a bértámogatást automatikusan azok törlesztésére, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz utalják. Erről természetesen hivatalos levelet küldenek. Egy másik lehetőség, hogy csökkentett összeget utalnak ki (csak a köztartozáson felüli részt), de akár a teljes támogatást is a tartozások csökkentésére fordítják.

- Összességében elmondható, hogy mindenki annyit kap vissza arányaiban, amennyit a közösbe befizet. Persze az valóban egyéni megítélés kérdése, hogy az ötven százalék támogatás sok vagy kevés – foglalták össze a helyzetet a lapunknak nyilatkozó szakértők.

Mint ismert, a kormány év elején a koronavírus-járvány okozta válság miatt ágazati bértámogatást hirdetett meg, először a vendéglátás, a szabadidő ágazat, az utazásszervezők és -közvetítők, valamint a szálláshely-szolgáltatással foglalkozó vállalkozások és az ott dolgozók megsegítésére. A programot a már­cius 5-i kormánydöntés kiterjesztette a március 8-tól bezárásra kényszerült szektorokra is.

A cikk elkészítésében az Első Magyar Könyvelő és Pályázatíró Kft. munkatársai nyújtottak segítséget, Papp Adél bér- és-tb ügyintéző, dr. Tihanyi Tamás munkajogi szakjogász – munkaügyi és adatvédelmi tanácsadó, és Csongár Gábor ügyvezető.