Manapság nem tanítókra, hanem tanúságtevőkre van elsősorban szükség

– Mi a legfontosabb, amit a maiaknak Csengey Dénesről tudni kell?

– Már középiskolás koromban megragadott, mert elképesztően hiteles személynek éreztem. VI. Pál pápa mondta, hogy manapság nem tanítókra, hanem tanúságtevőkre van elsősorban szükség. Hát ő írásaiban, beszédeiben ezerszázalékos hitelességgel tett tanúságot arról, amiről meg volt győződve. Olyan ember volt, akit MDF alapítóként a politika többi oldala is egységesen elfogadott.

– Árnyalná még ezt a képet?

– Iszonyúan akarta a változást, és szó szerint feltette erre az egész életét. Írt szövegeket Cseh Tamás-lemezhez, filmre vitték forgatókönyvét, novellás- és verseskötete jelent meg, készült regénye, tanulmányokat alkotott, politikai beszédeket mondott, mindig mindent missziós lelkülettel. Történészként, politikusként, közéleti személyként és íróként is megkerülhetetlen.

– Ha élne, most mit csinálna?

– Erről egykor úgy nyilatkozott, hogy a változások után visszaül az íróasztal mögé, mert ő elsősorban író.

– Direkt felkutatja az ilyen tiszta lelkületű embereket?

– Ezen még nem gondolkodtam, de tény, hogy akikről eddig monográfiát írtam, báró Eötvös József, Tüskés Tibor, Garai István és Kalász Márton mind igen hiteles emberek voltak. Csengey egyébként Eötvös Józsefet példaképének tekintette, mint ahogy én is.

– Mit adhat ő egy mai fiatalnak, hiszen az ötven év alattiak nem ismerhették?

– Hogy fiatalos hévvel és tűzzel tett mindent és mindig háttérben maradt a közérdekkel szemben. Magáról pedig úgy fogalmazott, hogy a barátaival egyenruhában járó 48-as tisztek a levert szabadságharc országában. Ha közülük valaki hibázott, a többiek finoman figyelmeztették, hogy a zubbonyán egy gomb jelképesen kikapcsolódott. A korabeli és jelenlegi tisztikarban pedig sokaknak már övig kigombolódott a mentéje, ideje hát önvizsgálatot tartani.

– Ez a monográfia 11. kötete. Mi van még a tarsolyban?

– Egy filozofikus esszékötet a természetről, egy novellagyűjtemény és egy recenziós tanulmánykötet.

Tehetségkutatással is foglalkozik

Bartusz-Dobosi László 1971-ben született Siófokon. Közgazdaságtudományi szakközépiskolában érettségizett, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen történelem, teológia szakon diplomázott. Író, szerkesztő, kritikus, irodalomtörténész, 1999 óta tanít a Ciszterci Rendi Nagy Lajos Gimnáziumban, ahol 6 évig igazgató volt, jelenleg részmunkaidős tanár. Az Irodalmi Páholy lap alapítója és főszerkesztője volt, most online kulturális lapokban tehetségkutató rovatokat vezet. Felesége, Dobosiné Rizmayer Rita olasztanár és fordító. Gyermekeik: Csanád 20, Dorottya 19, Barnabás 14 éves.

Bartusz-Dobosi László további kötetek kiadását tervezi