2021.02.02. 11:30
Atomerőművek lábnyomát is méri a pécsi tudós
Irigylésre méltó egy földrajztudós élete. Atomerőművek lábnyomai után kutakodik, friss levegőn talajfeltárást végez, gyors vízfolyások kártételeivel foglalkozik.
– Többek között a hatalmas károkat okozó villámárvizeket kutatja. Meddig jutott az ilyen veszélyek feltérképezésében?
– Akkor beszélünk villámárvízről, ha az adott területen hat órán belül 50 milliméternél több csapadék esik. A kártétele pedig a lombkoronának, a vízelvezetésnek, a talaj vízáteresztő-képességének is függvénye. S valóban készítettünk országos térképet, hogy hol kell ilyen veszélyekre készülni. Pécs az egyik legveszélyeztetettebb város, miután hegyoldalban van és 37 százalékát beton borítja. Baranyában Bükkösdön és Hetvehelyen, valamint a Völgységi-patak mentén jelent ez gyakori kártételt.
– Az Egyesült Államok nyugati részén éveken át végzett különleges talajfizikai kutatásokat. Miről szólt ez?
– A Columbia-folyó mentén a sivatagban az első atomerőmű és a második atombomba előkészítése során keletkezett radioaktív hulladékok talajvízszennyező hatását vizsgáltuk. Megjegyzem, az eredmény alapján az volt a gazdaságossági konklúzió, hogy érintetlenül ott hagytak mindent.
– Minek köszönhető a publikációs díj?
– Mostanában igen színes a munkám. Az egyik kutatásunk azt vizsgálja, hogy miként alakul a talajnedvesség szántón, erdőben, szőlőterületen az éghajlatváltozás hatásaira. Egy másik csapatban műholdfelvételek alapján felszínelmozdulásokat elemzünk, egy harmadikban arra keressük a választ, hogy a villányi szőlőknél miként áll össze a térségi terroir. Ugyanakkor egy országos felmérésben talajtényezőket mérlegelve a terméshozamokat határozzuk meg.
– Gyakran összefutunk, amint kerékpározik. Ez a fő hobbi?
– Korábban a sífutás volt a nagy szenvedélyem, de egyre kevesebb lehetőség nyílik erre a térségben. A feleségemmel és egy barátommal viszont nyáron hétről hétre akár kétszáz kilométert is összekarikázunk a megyében, illetve sokat túrázunk hétvégenként, így nem hagyunk túlzott ökológiai lábnyomot.
Siklósról indult a természet felé
Czigány Szabolcs 1972-ben született Siklóson. A helyi Táncsics Mihály Gimnáziumban érettségizett, a Janus Pannonius Tudományegyetemen szerzett biológia-földrajz szakos diplomát. Négy évig az Egyesült Államokban, Washington államban talajfizikai kutatásokat végzett és ott szerzett PhD fokozatot. A PTE TTK Földrajzi és Földtudományi Intézetének docense, a Természet- és Környezetföldrajzi Tanszék vezetője. Felesége, Mariann Pogányban tanít, Anna lányuk (22) spanyol-angol szakra jár az ELTE-n, Gergely (18) a PTE Deák Ferenc Gyakorló Gimnáziumban idén érettségizik.
