2019.07.31. 07:00
Kabócamuzsikától hangos az egész város
Több helyen is hallották a napokban a kabócák ciripelését Pécsen. A kis zenészek az óriás énekeskabócák, valamint a mannakabócák lehetnek.
Ha valaki nagyon szemfüles, akkor egy-egy fa törzsén megláthatja ezeket a lárvabőröket, amikből nyáron kibújnak
Több olvasónk kereste meg szerkesztőségünket, hogy a napokban különleges ciripelésre lettek figyelmesek a városban. A zene a délelőtti órákban kezdődött, és megállás nélkül estig tartott. Ilyen hangokat, ciripelést többek között a Tettyén, a Pollack-strand környékén, a belvárosban a Perczel utca közelében és Uránvárosban hallottak olvasóink. Feltételezték, hogy kabócák lehetnek a kis zenészek.
Egyik olvasónk úgy számolt be esetről, hogy olyan érzése volt, mintha a horvát tengerparton lenne. Amikor először járt ott, akkor a ciripelés zavarónak hatott, de a nyaralás végére teljesen immunis lett a hangjukra. Egy sporthasonlatot is megemlített, hogy olyan ez, mint a 2010-es dél-afrikai labdarúgó-világbajnokságon a vuvuzela hangszer – dél-afrikai kürt – volt, az elején mindenkit zavart, a végére megszoktuk.
– Pécsett és Dél-Dunántúlon az óriás énekeskabóca, valamint a mannakabóca éneklésétől hangosak az utcák – mondta Fazekas Imre biológus, faunakutató. – Földrajzi elterjedésük északi határa körülbelül ott húzódik Európában, ahol a szőlőtermesztés határa. Főleg fákon tartózkodnak, a nedvükkel táplálkoznak. Szipókáikkal megszúrják a levelet, gallyat és kiszívják belőle a nedvet. A gazdasági kárt nem okoznak. Mindkét faj természetvédelmi oltalom alatt áll, eszmei értékük 5000 forint.
Fazekas Imre megemlítette, hogy többen a kabócák énekét összekeverik az egyik különleges madár, a lappantyú reszelős hangjával, amely főleg éjszaka ad erős hangot, míg a kabócák nappal „muzsikálnak”. Ebben az évben különösen erős lappantyú-populáció van jelen a Tettye–Havihegy–Szkókó térségben.
A rómaiak is kedvelték a hangjukat
Már Sopianae római lakói is jól ismerték az énekes kabócákat, olyannyira, hogy kalitkában tartották őket, s így hallgatták éneküket. Magyarországon közel 600 kabóca faj él, azonban csak kevés olyan van közöttük amelyik „zenélni” tud. Közülük az énekeskabócák a leghangosabbak, hangképző szervük egyedülálló az állatvilágban: lényegében izmokkal pattogtatható kitinlemezekből áll a potrohban. A potroh ürege a hangot fel is erősíti. Az énekkel, a zenéléssel a hímek párzásra csalogatják a nőstényeket.