Nemzetközileg is egyre elismertebb a pécsi Filozófiai Doktori Iskola

A Pécsi Tudományegyetem Filozófiai Doktori Iskolája 2002-ben alakult a tíz évvel korábban indult filozófia szakra alapozva. Mindkét képzés koncepcióját Dr. Boros János professzor dolgozta ki, mindkettőt országos pályázaton kellett megmérettetni. A képzés jelenleg az egyetlen magyar és (talán az egyetlen) kelet-európai filozófiai doktori iskola, amelyet nyugati minták alapján hoztak létre olyan tudósok, akik Nyugaton – Svájcban, Németországban, Franciaországban, Angliában és az Egyesült Államokban – végezték tanulmányaikat és ott is doktoráltak.

Boros János szerint a filozófia jelentős szerepet játszik a nyugat-európai és amerikai egyetemi képzésben, a legsikeresebb nagy, nem ritkán magánkézben lévő és profitorientált egyetemeknek (Oxford, Cambridge, Harvard, MIT, Stanford) hatalmas filozófiai intézeteik, sőt külön filozófiai fakultásaik vannak.

– Ez nem lehet véletlen. A tudományos, technikai, gazdasági siker, az elveiben igazságos jogrendszer és a jólét fenntartása minden jel szerint megköveteli a történettudatos, a saját használt fogalmait folyamatosan vizsgáló, azaz mind szinkron mind diakron értelemben strukturált gondolkodást.

Ahogy Boros János hangsúlyozta, ha egy ember vagy egy társadalom nem foglalkozik használt fogalmaival, majd a fogalmak fognak foglalkozni velük – és mindenféle ostoba ideológiák, hatalmi törekvések áldozatai lesznek.

Boros János és Orbán Jolán professzorok szervezésében az elmúlt tizenhét év során számos nemzetközi konferenciát rendeztek Pécsen és jó néhány világhírű filozófus tartott előadást az iskola meghívására; így mások mellett az amerikai Richard Rorty (Stanford) vagy a német Otfried Höffe (Tübingen) is. Előbbi a kortárs pragmatizmus legjelentősebb képviselője, míg utóbbi a már klasszikusnak számító Jürgen Habermas után a legidézettebb mai német filozófus, akinek írásait több mint húsz nyelvre fordították le. De megfordult Pécsen a dekonstrukció irányzatának megalkotója, Jacques Derrida (Párizs), a kiemelkedő analitikus filozófus, Hilary Putnam, akinek egyik írása adta a Mátrix című film ötletét és maga Habermas is. (Derrida és Rorty a PTE díszdoktorai is.)

Az iskola jelenleg egyre nagyobb nemzetközi elismertségnek örvend. Az évtizedek óta folyó nemzetközi konferenciák, az Orbán Jolán által szervezett, méltán világhírű nemzetközi Jacques Derrida-előadások mellett a további fejlődést az itt felnőtt, vagy már kész végzettséggel az iskolához csatlakozó fiatal tudósok biztosítják. Immár ők is rangos programokat szerveznek.

– Demeter Tamás professzor a világ első három egyeteme közt számon tartott Cambridge egyetemén doktorált filozófiából, és szakmai munkásságának helyszínéül a pécsi egyetemet választotta, annak ellenére, hogy számos külföldi állást elfoglalhatott volna. Az MTA által támogatott Lendület kutatócsoport vezetőjeként országos és nemzetközi vonatkozásban is a legtehetségesebb fiatalokat gyűjti maga köré. Ausztráliától Szingapúron, Oxfordon át az amerikai Princeton egyetemig ad elő konferenciákon, és vezeti be az itt tanuló új generációt a világ szakmai vérkeringésébe. Tuboly Ádám a pécsi iskola neveltje, a Lendület kutatócsoport tagja, néhány hete jelent meg egy általa kiadott vastag kötet a nagy nevű Boston Studies in History and Philosophy of Sciences sorozatban. Kocsis László pedig az igazságelméletekről írt két kiemelkedő könyvet magyar nyelven, melyek angolra fordítása után minden bizonnyal jelentős nemzetközi visszhangot fognak kiváltani. Éppen ő szervezte az idei évben a formális ontológia két világhírű szaktekintélyének (Kevin Mulligan és Peter Simmons) részvételével a Bertrand Russellről szóló konferenciát. Számos Pécsen végzett fiatal filozófus tanít már docensi rangban különböző magyar egyetemeken, egyikük pedig Oxfordban védte meg doktorátusát és jelenleg az egyik Tokiói Egyetem ifjú tanára.

A legutóbbi szimpóziumot A szabadság jegyében címmel tartották a hetedik Fiatal Filozófusok Konferenciája keretében. Az eseményen számos előadás mellett könyvbemutatót is tartottak, az utóbbi három évben ugyanis tizenegy kötet jelent meg az egykori és jelenlegi diákok, oktatók tollából, amelyek egy része a legrangosabb külföldi kiadók gondozásában látott napvilágot.

A professzor elmondása szerint a jövőben még tovább szeretnék erősíteni nemzetközi kapcsolataikat a már meglévő partnerintézményekkel, de újabb szakmai együttműködéseket is kialakítanak.

– Ez a fejlődés csak úgy jöhetett létre, hogy a kilencvenes évek eleje óta az egyetem valamennyi rektora különös figyelemmel kísérte és támogatta a filozófiaképzés pécsi fejlődését. Volt olyan rektor, aki úgy gondoskodott a filozófia kibontakozásáról, ahogy a kertész egy éppen kibúvó féltett hajtás növekedését figyeli. Nekik is köszönhető, hogy ami a világnak ezen a táján 1367 óta (ellentétben az akkoriban alapított más európai egyetemekkel), a külső vagy belső ellenség támadása miatt csak rövid ideig működhetett – nevezetesen a filozófia és a tudatos gondolkodás legmagasabb szintű művelése és oktatása –, immár 27 év óta megszakítás nélkül Pécsen is lehetséges.

A fő irányok

A pécsi doktori iskola jelenlegi fő irányai a filozófiatörténet mellett az ismeretelmélet, az etika, a tudományfilozófia, a kommunikációfilozófia, a nyelvfilozófia, a jogfilozófia, valamint az irodalom- és művészetfilozófia.

A filozófia mindennapjaink alapvető része

A Szilícium-völgy vezető informatikusai és mérnökei, akik az Apple, a Google és hasonló nagy cégeket alapították és ezeket fenntartják, számítógépes és matematikai tanulmányaik mellett a közeli Stanford egyetemen elmélyült filozófiai tanulmányokat folytattak és folytatnak. A Stanfordon például negyven filozófiaprofesszor oktat, a világ legjelentősebbnek számító műegyetemén, a bostoni MIT-n is huszonkét filozófiaprofesszor alkotja a filozófiai kart. A mesterséges intelligencia fejlesztőin túl a kitartó érdeklődés elmondható az ideggyógyászokról is, akik a legkülönfélébb modern, időskori betegségeket próbálják meg gyógyítani és a tudatosság kérdéseit feszegetik; a jogászokról, akik felteszik a kérdést, milyen is az igazságos, mindenkit egyaránt és egyenlően tisztelő jogalkotás és jogalkalmazás, vagy az igazságosabb gazdasági elosztást kutató közgazdászokról – és bármely tudományág művelőiről.