A gondnok vette át a házmester helyét

– A házfelügyelők ideje lejárt – szögezte le Kaplonyi György, a Magyar Társasházkezelők Országos Szakmai Szövetségének elnöke. – Házfelügyelőket akkor alkalmaztak, amikor a bérházaknak egy tulajdonosa – az állam vagy önkormányzat – volt. Ő tartotta kézben az épület ügyeit, figyelt a házirend betartására. Ma a társasházaknak több tulajdonosa van, akiknek a képviseletében a közös képviselő jár el. A mai tulajdonviszonyokra nem alkalmazható a házmesteri rendszer – mondta Kaplonyi.

Mint megtudtuk, a társasház fogalma alatt nem az épületet kell érteni, hanem a tulajdonosok közösségét, akik egy nonprofit egyesülethez hasonlóan a fenntartásra közös költséget fizetnek. A közösség megválasztott képviselője a közös képviselő, és fő célja a tulajdonukban lévő épület üzemeltetésének biztosítása, karbantartási szintjének megőrzése. A tulajdonosok a társasház kezelőjével egy megbízási szerződést kötnek, amelyben leírják a felek jogait és kötelezettségeit.

– A közös képviselő a társasház ügyintézője, aki két közgyűlés között szervezi annak működését. A társasház rendje pedig jelentős mértékben a tulajdonosoktól függ. Meghatározó, hogy milyen köztük a viszony, képesek-e megfelelően együtt élni, betartják-e a házirendet. Tehát, a belső rend szinte csak lakófüggő. A közös képviselőnek nincs lehetősége szankcionálni a szabályok megsértése esetén – véli Kaplonyi György.

A gondnoknak szűkített hatásköre van

A régi, klasszikus házmesteri funkciók egy részét napjainkban a gondnok végzi el, a házmesterhez képest viszont szűkített hatáskörrel – tudtuk meg Kaplonyi Györgytől. A gondnokok általában a karbantartást, takarítást, kertészkedést, kukamozgatást végzik, viszont rájuk csak a nagyobb társasházakban van szükség, ahol alkalmazottként vagy vállalkozóként tudják foglalkoztatni őket. A kisebb műszaki meghibásodások javíttatása a közös képviselő feladata, amelynek rendszerét megbízási szerződésében határozzák meg. Az épület karbantartását a mai rendszerben szintén a közös képviselő tervezi meg és végzi, amihez a pénzügyi fedezetet a tulajdonosok biztosítják a közös költségben.

Előnyös lehet a kölcsönös érdekeltség

Kaplonyi György szerint ha a társasház kezelésében több szabad kezet kapna az a társasházkezelő, aki megfelelő szakmai végzettséggel rendelkezik, az előrelépést jelentene a mostani rendszerben. Ekkor nem kellene minden egyes munkát közgyűlésen megvitatni, hanem készülne egy éves gazdálkodási terv, amit a tulajdonosok közössége elfogadna. Az év folyamán a társasházkezelő a munkákat folyamatosan, ütemesen elvégezné. Akár egy olyan rendszert is be lehetne vezetni Kaplonyi szerint, hogy ha a társasházkezelő minden munkát elvégez, plusz díjazást kaphatna, ha ez nem sikerül, a díja csökkenhet. Ekkor egy kölcsönös érdekeltség lépne fel, amely hatékonyabb munkát eredményezhet.