2018.11.12. 14:00
Könyveket is ír a híres fafaragó, Szatyor Győző, kész a hatodik is
Szatyor Győző népi iparművész, grafikus, festő és szobrász túl van már a hetvenen, de még ezerrel pörög. A múlt hónapban jelent meg hatodik könyve, ezúttal az ormánsági templomok királykazettáiról írt és további három kötete van készülőben.
– Min dolgozik a bogdásai műhelyében?
– A pécsi református óvodának készítünk haranglábat. Miskolc mellé Arnót templomába egy faragott, festett kazettás Úr asztalát. Van az utóbbiban némi személyes szál is, ott lelkész a keresztlányom a férjével.
– A szülőfalujában tölti most a legtöbb idejét?
– Az én Bermuda-háromszögem Pécs–Kispeterd–Bogdása. Pécsre szólítanak az ügyintézések, a Megyei Értéktár elnökeként végzendő munkák, az írás, az Ormánságban, Bogdásán működik az iparművészeti vállalkozásom, a Kispeterdi szőlőhegyen pedig borászkodom.
– Említette az írást is. Miről szól a pár hete bemutatott Az ige testté lett című könyve?
– A reformáció 500. évében 130 királykazettát festettem meg Baranya és a Délvidék református templomainak. Miután nekem a szívem csücske az Ormánság, az itteni negyvennégy templom királykazettáiról készült a könyv, az épületek adataival, főbb jellemzőivel. A képeket Mánfai György fotóművész készítette. Ezeken a kazettákon bibliai idézetek is találhatók, így az írásaimban igyekszem kibontani az igét.
– Van kedvenc ormánsági temploma?
– Mind az, mert fontos falusi közösségi értékeket őriznek. Ha azonban mégis választani kell, akkor a festett kazettás templomokat emelném ki, valamint azokat, ahol faragványaim találhatók.
– Mely baranyai templomokban vannak jelentősebb munkái?
– Pécsett a belvárosi református templom gyülekezeti termében szinte mindent én faragtam, és a szentlőrinci barokk templomban is több dolgot, főpapi széket, szentségtartó szekrényt, tabernákulumot, stációkereteket. A drávafoki gyülekezeti terem és a pellérdi új református templom belső berendezését is én formáltam meg.
– Ezek a kétkezi munkák. Szellemiekben min dolgozik?
– Írom a Jóbarátok boros könyvét. Akik ebben a könyvben szerepelnek, azok a valóságban is megkapják tőlem az illusztrációs képeket.
– Miért, kikről és miről szól ez a mű?
– Az az alcíme, hogy gondolatok a szőlőről, borról, barátságról. Nem Hamvas Béla-, vagy Márai Sándor-féle filozófiai indíttatású kötetről van szó, egyszerűen csak 23 éve szőlészkedem, borászkodom és szeretném megfogalmazni, mit jelent számomra ez a kultúrtörténeti kincs, a történelmi, irodalmi, néprajzi, népművészeti vonatkozásaival együtt.
– Hol itt a barátság?
– Arról is szó lesz benne olyan jó barát borászokkal kapcsolatos anekdótákban, mint Tiffán Ede, Keller József, Bock József, Blum János. Egyébként Tiffánéknál is látható két domborművem, Bock Józsefnél a kupolában az életfa-kereszt, a Hetényi-pincének boroltárat készítettem, Szent Vince domborművem van Kővágószőlősön és a Szent Orbán szobrom a kispeterdi szőlőm sarkán áll.
– Mekkora a szőlőbirtok?
– Egy hold a terület, száz gyümölcsfával és 500 négyszögöl a szőlővel, melyhez faragott tornácos borház tartozik. Évente úgy 15 hektó borom van, kékfrankos, Irsai Olivér és rizlingszilváni. Nagyon szeretek vele foglalkozni és soha nem adok el belőle semmit, a családnak, barátoknak osztom szét.
– Mikor jön ki a boros könyv?
– A kéziratot egy hónapon belül leadom a Pro Pannonia Kiadónak, az illusztrációk, a színes fotók pedig már elkészültek. Ha minden jól megy, év végén, vagy legkésőbb januárban megjelenik.
– A Megyei Értéktár elnöke is. Hogy állunk most a regisztrált baranyai kincsekkel?
– Számon tartunk 53 megyei értéket és hét kerül felterjesztésre a Hungarikum Bizottsághoz. Hogy csak a legutóbbiakat említsem, bekerült a Strauss Metál páncélszekrény, a Szigetvári termálkút és minősített gyógyvíz, a Zselici csühögő, a Szigetvári zenei élet, a Bánáti bazsarózsa, a Nagyharsányi szoborpark és szeretnénk hamarosan az értéktárban tudni az ormánsági dinnyét is.