Vendégház lehetett egykor a kolostor melletti épület

A szigetvári Szulejmán-sírkomplexum feltárói az idén azonosították az 1526-os mohácsi csata után a helyszínen az oszmán seregek által emelt győzelmi emlékmű helyét.

T. V.

Szigetvár, 2016. június 29. A nagy valószínûséggel I. Szulejmán török szultán síremléke (türbéje) melletti dzsámi vagy mecset falmaradványainak feltárásán dolgoznak régészek Szigetvár közelében 2016. június 29-én. I. Szulejmán Szigetvárnál halt meg, testét Isztambulba vitték, belsõ szerveit ugyanakkor a legenda szerint kivették és a helyszínen eltemették. A legjelentõsebb oszmán uralkodóként tisztelt Szulejmán sírhelye a 17. században elpusztult, azóta elveszett a helyének pontos emlékezete. MTI Fotó: Sóki Tamás

Dr. Pap Norbert, a kutatások pécsi vezetője, a Pécsi Tudományegyetem történeti földrajz professzora arról tájékoztatta lapunkat a napokban, hogy a mohácsi kutatás tekintetében most indul el az új évad, ennek mérföldköveit készítik elő. Továbbá folyamatosan hozzák nyilvánosságra a kutatási eredményeket is. A Magyar Tudomány Napján a Magyar Tudományos Akadémián tartanak majd előadásokat novemberben, ahol fontos szakmai bejelentésekre készülnek. A pécsi tudósok a csata környezetéről, rekonstruálásáról, vitatott részleteiről adnak tájékoztatást.

A mohácsi Törökdombról folyó kutatások is zajlanak tovább, rekonstruálni szeretnék az oszmán kori emlékhelyet, a párhuzamok kutatásával próbálnak eredményre jutni a szakértők. Távérzékelési és helyszíni vizsgálatok is várhatóak, ásatás azonban ebben az évben nem lesz.

A szigetvári kutatások folytatására minden előkészületet megtettek. Néhány formalitás után indulhat az őszi ásatási szezon, ahol is a derviskolostor mellett kialakított épületet vizsgálják – ugyanis a kutatók azt feltételezik, hogy ez volt a korabeli vendégház. Ha ez beigazolódik, az új ismeretek a zarándokhely működésének a történetét is árnyalhatják.

Október elején a szigetvári Vigadóban filmvetítést tartanak az érdeklődőknek a Szulejmán kutatásról. Így a kevesebb információval rendelkező helybeliek is tájékozódhatnak. Emellett december környékén egy újabb tudományos kötet megjelenése várható. A 2017-ben kiadott Szulejmán szultán Szigetváron című mű a kutatási időszak eredményeit foglalta össze, az új könyv nemzetközi kitekintésű összegzés lesz, 28 angol nyelvű tanulmány jelenik meg benne. A mű a szulejmáni korszakot és a korabeli Magyarország sajátosságait járja körül. A szerzők – a szigetvári türbénél dolgozó kutatókon kívül – a világ legtekintélyesebb intézeteiben dolgozó tudósok lesznek, köztük például a Harvard és a Sorbonne egyetem professzorai.

Lucfenyőt telepítettek a szőlőhegyen

A kutatások eredményei közül jövő év elején mutatják be azt a vizsgálatot, amely alapján a kutatók meg tudták határozni a korabeli növénykultúrát az oszmán telepesek által lakott Turbékon. Ez azért is kiemelkedő jelentőségű felfedezés, mert a többi település, ahová az oszmánok beköltöztek, megmaradtak a középkori magyar alapokon, azonban Turbékot újonnan építették a telepesek. Mint az a korabeli forrásokból is ismert lehet, a telepesek rengeteg növényfajt hoztak magukkal akár keletről is, és ezeket telepítették a területen.

Mint azt Pap Norberttől megtudtuk, száztizennégy fajt azonosítottak, ezek a legkülönbözőbb gyümölcsök és zöldségek, de például lucfenyők maradványait is megtalálták a mintákban.