Így lehetne megállítani az elvándorlást Pécsről Csizmadia Péter szerint

Csizmadia Péter először is áttekintette Pécs gazdasági múltját és jelenét, bemutatva a legfőbb kihívásokat.

Röviden kitért a legfontosabb jelenlegi statisztikai adatokra, amelyek rámutatnak, a térség jelenleg perifériára szorult helyzetére. Baranya Magyarországnak jelenleg 3 százalékát teszi ki területében, lakosságában és foglalkoztatottainak számában. Az ipari termelés, a beruházások teljesítményértéke és a turisztikai szálláshely vendégéjszakák száma ennél is alacsonyabb hányadát jelenti az országos számoknak. Bár, amint azt korábban Őri László, a vármegyei közgyűlés elnöke is elmondta, a közelmúltban hozott kormányzati döntések hatására 2023-ban egyfajta fordulat következett be, és az egy főre jutó ipari termelés tekintetében Baranya elmozdult a sereghajtó helyről, szükséges a további gazdaságfejlesztés a térségben. A térség ipari teljesítménye ugyanis a listavezető Győr-Moson-Sopron megyének mindössze 13,6 százaléka, az országos átlagnak az 58 százalékát teszi csak ki.

Elmondta, a lakosság megtartásához elengedhetetlen a jövedelmi- és életminőségi kilátások javítása, illetve az, hogy a térség gazdaságilag is kedvező ökoszisztémát jelentsen, mely bővelkedik munkaerőpiaci, üzleti lehetőségekben .

Ezt követően rátért a fent vázolt célok, a gazdaságfejlesztés és újraiparosítás legfontosabb elemeire.

Csizmadia négy alapvető fejlesztési irányt mutatott be

1. Elsőként a tényezőfejlesztést emelte ki.

Mit, milyen gazdasági adottságokat, tényezőket keres egy beruházó? Ezeket érdemes ugyanis a fejlesztés fókuszába helyezni.

• Ipari infrastruktúra fejlesztése: Pécsnek vonzó üzleti környezetet kell teremteni, amely magában foglalja az ipari parkok és az irodai kapacitások fejlesztését. 
  – Elengedhetetlen, hogy az egyetemen végző fiatalokat itt tartsuk, megfelelő munkahelyeket biztosítsunk számukra – hangsúlyozta.
• Humán erőforrás és közszolgáltatás fejlesztés: A megfelelő képzés és szakképzés elérhetőségét és minőségét is szükséges javítani.
• Versenyképes termelési költségek biztosítása: Az energiafüggetlenség kiépítése és az infrastrukturális fejlesztések segíthetnek csökkenteni a termelési költségeket. Kulcskérdés lesz az energia megtermelése mellett annak tárolásának kérdése is.
  Közlekedésfejlesztés: A közlekedési infrastruktúra fejlesztése a folyamatban lévő és potenciális új beruházásokat is érinti. Szóba jönnek itt az autópályák, valamint mohácsi Duna-híd és kikötő, valamint a pogányi reptér további fejlesztése az alapvetően zárt térség lehetőségeinek, kapcsolatrendszerének megnyitásához.
• Üzleti környezet vonzóbbá tétele: Csizmadia szerint egy vállalkozásbarát önkormányzatra van szükség. Kiemelt olyan hazai jógyakorlatokat, amelyek példaként szolgálhatnak, például a Debrecenben működő befektetési ügynökséget, mely a meglévő és potenciális új vállalkozások érdekeit szem előtt tartva segíti a térségbe érkező beruházási, vállalkozási kedv növelését.
• Versenyképes munkaerő képzése: a PTE, Szakképzési Centrum, Kamara együttműködésével. 
  – Ha a jövő befektetőit keressük, akkor a megfelelő minőségű és mennyiségű munkaerőt kell biztosítani számukra – hangsúlyozta Csizmadia.

2. A következő szempont a tőkefinanszírozás javítása.

– A térségbe érkező források tömegének a megkétszerezése, vagy inkább megháromszorozása szükséges, különösen az Egyedi Kormánydöntések vonatkozásában – hangsúlyozta Csizmadia Péter.

 – szögezte le.
Emellett a privát ipari beruházások ösztönzését, valamint a közszféra gazdaságfejlesztési projektjeinek vállalkozói partnerségben való megvalósítását emelte ki. Ez utóbbihoz példaként tekinthetünk olyan sikeres településekre, mint Bóly, Kaposvár, Kecskemét, vagy Debrecen, többek között a lakásépítési, irodakapacitás-fejlesztési programokra.

3. Ökoszisztéma fejlesztés, együttműködés a harmadik irány.

Csizmadia hangsúlyozta, együttműködési keretrendszer kiépítése szükséges a kormánnyal, illetve annak gazdaságfejlesztésben kiemelt ágazati intézményeivel. Hozzátette, nálunk ennek alapjai már megvannak, a kormány határozata alapján megfogalmazott Dél-Dunántúli Gazdaságfejlesztési Zóna program által. Az azonban nem mindegy, Pécs és térsége ebből mennyit tud valójában konkrét fejlesztésekkel formálni. 
Itt is fontos tényező lehet a már említett befektetési ügynökség létrehozása Debrecen mintájára, kooperációban a Pécsi Tudományegyetemmel. Ez az ügynökség köztes szereplő lehetne az önkormányzat, iparkamara, egyetem és vállalkozások között.

4. A térségbe érkező jövedelem import ösztönzése további fontos terület.

Csizmadia Péter kiemelte, hogy a turizmus, a felsőoktatás és az ezüst-gazdaság fejlesztése olyan kitörési pontot jelentenek, amelyek a régión kívül képződő jövedelmeknek a régióba való vonzását segítenék.

• A turizmus fejlesztése kapcsán a szinergiát hangsúlyozta, azt, hogy a vármegye települései  közösen fellépve, komplex csomagokkal tudnák versenyképessé tenni a helyi turizmust, s növelni a jelenleg arányaiban alacsony vendégéjszakák számát.
• A felsőoktatás minőségi fejlesztése további szempont, mely által elérhető a hallgatói létszám növelése, további külföldi hallgatók bevonzása, ez is a térség jövedelmi egyenlegét javítaná. A hallgatók számára további üzletfejlesztési, inkubációs szolgáltatások segíthetnék a térségben maradást.
• Utolsó, ám fontos lehetőségként Csizmadia az ezüst-gazdaság fejlesztését emelte ki. 
  – Az ezüst-gazdaság az idősek igényeinek kiszolgálására, és az olyan szolgáltatások nyújtására irányul, amelyet az 50 feletti, jellemzően magasabb jövedelemmel rendelkezők vesznek igénybe. Baranya adottságai kiválóak az ehhez kapcsolódó rekreációs és kulturális szolgáltatások tekintetében, a természeti környezet, valamint az ingatlanpiaci kínálat által is. A környezetünkben több országban is népszerűvé vált ez az irány, amelyben óriási tőkeerő rejlik – hangsúlyozta Csizmadia Péter.