Szilárd alapokra helyezné a szőlőnemesítést a PTE Szőlészeti és Borászati Kutatóintézete

A Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet élen jár e téren, jelenleg több mint 80 államilag minősített szőlőfajta és klón köthető az PTE SZBKI nevéhez, az idei évben pedig 22 új csemegeszőlő fajtajelölt állami minősítésre való bejelentését indítottuk el. Az elmúlt évek változásai az intézet munkáját is érintették, a vezetőség minden téren keresi a megoldást. A szaporítóanyag-előállítás és -értékesítés terén is szeretnének változásokat elérni. 

A szakterületet szabályozó jelenleg hatályos jogszabály a szőlő szaporítóanyagok előállításáról, minősítéséről és forgalomba hozataláról rendelet szabályozza – magyarázza Madaras Zoltán, a PTE SZBKI elnöke. 

– Ennek értelmében a termelőnek törzsültetvény létesítésekor a telepítési engedély mellett egy fajtafenntartói hozzájárulást is kell kérnie, illetve szerződést kell kötni a fajtafenntartóval – jelen esetben intézettel. Sajnos, az elmúlt években csupán a törvény első része valósult meg, a szerződéskötések elmaradtak. Ezen szeretnénk változtatni, hiszen az így befolyt összeget további kutatásokra tudnánk fordítani. Folyamatosan dolgozunk új fajták nemesítésén, klónszelekción olyan perspektivikus fajták esetében, mint a kékfrankos, olaszrizling, furmint vagy rezisztens fajták sorából a jázmin. 

– A kétlépcsős törvény betartásában odáig eljutottunk, hogy a telepítéshez a hozzájárulásunkat megkérték, viszont a 2. lépés, a fajtafenntartói díjakról és együttműködésről szóló szerződés nem jött létre. Azt szeretnénk elérni, hogy azok a jogdíjak, amelyeket a törvény biztosít számunkra, meg is érkezzenek. Ehhez nagyfokú körültekintésre van szükség, hiszen az ügy sokszereplős. Mindenki számára vállalható megállapodásokat kell kötni – emelte ki az intézet vezetője. 

A kutatóintézet a konkrét megoldás kialakításában és megszervezésében is munkálkodik. 

– Év elején felvettük a kapcsolatot valamennyi érintett intézménnyel: az Agrárminisztériummal, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatallal, a Baranya Vármegyei Kormányhivatallal és a Magyar Szőlőszaporítóanyag Termesztők Szövetségével. Örömmel tapasztaltuk, hogy mindenki nyitott volt az egyeztetésre. Hogy felgyorsítjuk a folyamatot, a napokban felkeressük a hazai összes oltványtermelőt, illetve törzsültetvényest, és egyenként szerződünk velük. Célunk, hogy minden együttműködő partnerünkkel augusztus végéig leszerződjünk, így a pécsi fajtákból a következő évre tervezett oltvány-előállítás zökkenőmentes lesz, és a szőlész-borászokat sem éri semmilyen kár. 

Mint Madaras Zoltán elnök elmondta, a gyakorlati megoldásra is van javaslatuk az együttműködés jegyében. 

– Elsődleges ajánlatunk, hogy a fajtafenntartásért oltványonként maximum 5 Ft többletköltséget építsünk be az árba, ez egy átlagos, 500 forintos oltvány esetében 1% árnövekedést jelent. Ez az összeg a nyugat-európai fajtafenntartói hozzájárulás mértékéhez képest nagyságrendekkel kisebb, de számunkra így is hatalmas segítség, amit célzottan és teljes mértékben fajtanemesítésre és klónszelekciós kutatásokra tudunk fordítani. A tervezett áremelésről megkérdeztük partnereinket is, szerintük az 1%-os emelés elfogadható, az árba könnyen beépíthető.