2024.07.24. 11:13
A gazdasági növekedés három fő pillére a nukleáris ipar, a napenergia-ipar és az autóipari átállás (videó)
A nukleáris ipar, a napenergia-ipar és az autóipar átállása a három fő pillére Magyarország hosszútávú gazdasági növekedésének, amelyek mind a kormány azon vállalásából fakadnak, hogy hazánk 2050-re karbonsemlegessé váljon – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Bukarestben.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter
Forrás: MTI
Fotó: Soós Lajos
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Transzatlanti Energia- és Klímaügyi Együttműködési Partnerség (P-TECC) rendezvényén leszögezte, hogy Magyarország vállalta a karbonsemlegesség elérését 2050-re, illetve azt is, hogy 2030-ra az energiatermelését 90 százalékban fenntarthatóvá, szén-dioxid-mentessé teszi.
Hangsúlyozta, hogy hazánk nem rendelkezik jelentős kőolaj- vagy földgázmezőkkel, sem tengerparttal, a kormány pedig nem akarja „tönkretenni országunk gyönyörű tájait szélerőművekkel”, így mindössze két lehetőség van arra, hogy nagy mennyiségben, megbízható és fenntartható módon áramot lehessen előállítani: a nukleáris energia és a napenergia.
Előbbivel kapcsolatban sérelmezte, hogy számos ideológiailag motivált vita zajlik a kérdésben, azonban azt üdvözölte, hogy az európai uniós tagállamok többsége és az Egyesült Államok is atomenergia-párti.
Kifejtette, hogy a magyar áramtermelés mintegy 50 százalékát adja jelenleg a paksi nukleáris erőmű, a tervezett bővítéssel pedig a 2000 megawattos kapacitás a következő évtized elejére 4400-ra fog nőni.
Tájékoztatása szerint ezáltal az imént említett részarány 70 százalékra emelkedik, a két új reaktorblokk működtetésével pedig évi 17 millió tonna szén-dioxid kibocsátása lesz kiváltható, míg a földgázimport 2,5-3 milliárd köbméterrel lesz csökkenthető évente. Ekképpen pedig a bővítés 1,8 millió háztartást lát majd el tiszta árammal, miközben a már meglévő blokkok élettartam-hosszabbításának előkészítése is zajlik.
Arra is kitért, hogy a beruházás háromezer munkahelyet hoz létre közvetlenül és 11 ezret közvetetten. Az építkezés és a működtetés pedig a következő hatvan évben 50-65 milliárd dollárral dobja majd meg a magyar bruttó hazai terméket (GDP).
Aláhúzta, hogy
a karbonsemleges áramtermelési projektek közül a nukleáris beruházások esetén a legerősebb a multiplikátor hatás a gazdaságra nézve.
Szijjártó Péter a panelbeszélgetésen tudatta, hogy Magyarországon az utóbbi öt évben a nyolcszorosára bővült a napenergia-kapacitás, ez jelenleg 6700 megawattot jelent, ami a teljes áramtermelő kapacitás 47 százalékát teszi ki.
Szoros az együttműködés a világvezető cégekkel
Szijjártó Péter arról is beszámolt, hogy hazánk egyedülálló helyzetben van, miután egyike ma a világ azon három országának, ahol mind a három német prémium autómárka gyártóbázissal van jelen, és eközben a világ tíz legnagyobb elektromosakkumulátor-gyártója közül öt is megjelent, köztük a piacvezető, s rendkívül szoros az autóipar keleti és nyugati szereplői között az együttműködés.
Tehát a német elektromos autók kínai elektromos akkumulátorral működnek. Ez a valóság. És nagyon szorosan együttműködnek Magyarországon
– fogalmazott.
Ennek kapcsán arra figyelmeztetett, hogy az autóipar elektromos átállása nélkül nem lenne lehetséges a kitűzött környezet- és klímavédelmi célok teljesítése, ez az átállás pedig igen jelentős kihatással lesz az európai gazdaságra is.
A tárcavezető emlékeztetett rá, hogy Magyarország mostanra a világ negyedik legnagyobb elektromosakkumulátor-gyártójává vált, és a jelenleg zajló beruházások lezárultával a második helyre fog előlépni.
A nukleáris ipar, a napenergia-ipar és az autóipar átállása a három főbb pillére a hosszú távú gazdasági növekedésünknek, amelyek mind azon vállalásunkból fakadnak, hogy 2050-re karbonsemlegessé váljunk
– összegzett.
A miniszter kijelentette, hogy a földgáz- és kőolajellátás nem politikai, hanem fizikai kérdés, mert ehhez csővezetékekre van szükség, az infrastruktúra nagyban meghatározza, hogy kivel lehet együttműködni, honnan lehet vásárolni.
Elmondta, hogy a magyar kormány a kőolajellátás terén is érdekelt lenne a diverzifikációban, de ehhez alternatív szállítási útvonalak is kellenek, márpedig a horvát vezetéknek elég korlátozott a kapacitása.
Felidézte, hogy Magyarország és Szlovákia korábban az Európai Bizottsághoz fordult annak érdekében, hogy bővítsék a horvátországi infrastruktúra kapacitását, ebből nem lett semmi, azonban a tranzitdíjat Zágráb az ötszörösére emelte.
Érintette a földgázbeszerzéseket is, és rámutatott, hogy Magyarország az első nem szomszédos ország, amely földgázt vásárol Törökországból, illetve idén megkezdték a szállítást Azerbajdzsánból is. A szavai szerint ugyanakkor itt is korlátozott mennyiségekről van szó, ugyanis a délkelet-európai infrastruktúra kapacitása közel sem elégséges, és az Európai Bizottság a térségbeli államok kérése ellenére sem kíván részt venni anyagilag ennek a fejlesztésében.
Bulgária segítséget ajánlott Magyarországnak az ukrán olajtranzit-tilalom által okozott nehézségek kezelésébenBulgária újabb baráti gesztusként segítséget ajánlott Magyarországnak azon nehézségek kezelésében, amelyek az orosz Lukoilra vonatkozó ukrajnai kőolajszállítási tilalom nyomán álltak elő – jelentette be a tárca közlése szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Bukarestben. A tárcavezető a bolgár energiaügyi miniszterrel folytatott egyeztetését követően arról számolt be, hogy Vladimir Malinovval áttekintették a helyzetet, amely Ukrajna azon „elfogadhatatlan” lépései miatt állt elő, amelyekkel ellehetetlenítették az orosz Lukoil kőolajtranzitját Magyarország és Szlovákia irányába. „Nem csupán Magyarország és Szlovákia energiabiztonságát veszélyeztetik ezzel, hanem megsértik az Európai Unió és Ukrajna közötti társulási megállapodást is” – szögezte le. Majd arra is kitért, hogy Brüsszelben szerdán összeült a kérdést napirendre tűző kereskedelempolitikai bizottság. „Jól látszik, hogy egyes európai uniós tagállamok továbbra is politikai álláspontot képviselnek, és annak ellenére, hogy Ukrajna lépése fekete-fehéren sérti a magyar és szlovák energiaellátás biztonságát, sérti az EU és Ukrajna közötti társulási megállapodást, próbálják mentegetni Ukrajnát, s jól láthatóan a belső európai uniós szolidaritásra fittyet hánynak” – mondta. „Meglátjuk, az Európai Bizottság végül mikor alakítja ki az álláspontját, s hívja össze az Európai Unió és Ukrajna közötti konzultációt, amelynek eredményeként azt várjuk, hogy Ukrajna feloldja a Lukoil olajszállítmányainak tiltását” – tette hozzá. Szijjártó Péter leszögezte, hogy Magyarország földgázellátásának egy jelentős része Bulgárián keresztül érkezik, és a térségben az ország élen jár a megbízhatóság tekintetében. Tájékoztatása szerint tavaly Bulgárián keresztül 5,6 milliárd köbméter földgáz érkezett hazánkba, idén pedig már 3,9 milliárd köbméter. „Bulgária tiszteletben is tartja mindazon kötelezettségeit, amelyek tranzitország mivoltából fakadnak” – hangsúlyozta. A miniszter végül közölte, hogy bolgár kollégája segítséget ajánlott az ukrán lépés miatt előállt helyzet kapcsán. „Ugyan közvetlen kőolajszállítási összeköttetés, vagyis csővezeték nincs a két ország között, de jelezte, hogy amennyiben például kőolajtermékek vonatkozásában szükségünk van újabb mennyiségekre, azt különböző számítási módokkal el tudják juttatni Magyarországra” – mondta. „Újabb szép és valódi baráti gesztus Bulgáriától az ilyen típusú segítség felajánlása” – fűzte hozzá. |
A külgazdasági és külügyminiszter felszólalását itt tudja megtekinteni:
Magyarország és Románia közlekedési megállapodást írt alá
Magyarország és Románia közlekedési megállapodást írt alá, amelynek értelmében megkezdik a Szeged és Temesvár közötti vasútvonal építésének előkészületeit, valamint 2027-ig újabb határátkelőhelyet létesítenek – jelentette be a tárca közlése szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Bukarestben.
A tárcavezető a román közlekedési és infrastruktúraügyi miniszterrel, Sorin Grindeanuval lefolytatott tárgyalása után azt közölte, hogy megállapodást írtak alá, amelynek értelmében a két ország kormánya megkezdi a Szegedet Temesvárral összekötő vasútvonal építésének az előkészületeit annak érdekében, hogy európai forrásokra pályázhassanak.
A dokumentum rögzíti egy közös munkacsoport létrehozását, továbbá a megvalósíthatósági tanulmány mielőbbi elkészítését is.
A Szeged és Temesvár közti vasúti összeköttetés egyértelműen érdeke mindkét országnak, gazdasági és nemzeti szempontból egyaránt
– vélekedett.
Szijjártó Péter tájékoztatása szerint megállapodás született arról is, hogy 2027-ig újabb határátkelőhely épül Magyarország és Románia között Kübekházánál.
Elmondta, hogy a két kormány elkészítette és már be is adta a Magyarcsanád és Csanád közötti Szent Gellért híd újjáépítésére vonatkozó pályázatot az Európai Unióhoz, s ez kifejezetten jó értékelést kapott, úgyhogy várják a felek a szeptemberi eredményhirdetést.
„Tehát a magyar–román határ menti együttműködés szövetei így most még sűrűbbek lesznek, lesz még több út, lesz remélhetőleg híd és újabb vasúti összeköttetés is” – jelentette ki.
„Hiszen ne felejtsük el, a szomszédokkal mindig jobb jóban lenni, mint rosszban. És különösen igaz ez akkor, amikor a szomszéd ország területén nagy magyar nemzeti közösség él” – fűzte hozzá.
A miniszter hangsúlyozta, hogy a két szomszédos ország ezer szállal kötődik egymáshoz, a határ menti együttműködés szövetei igen sűrűek.
Egyrészt rendkívül élénk a gazdasági-kereskedelmi együttműködés, másrészt pedig az Erdélyben, Székelyföldön élő magyarság, illetve a nálunk élő román közösség is folyamatosan utazik a határon keresztül, ezért mindkettőnknek az a nemzeti érdeke, hogy Románia minél előbb tagja legyen a schengeni övezetnek
– szögezte le.
Ennek kapcsán pedig arról számolt be, hogy a magyar kormány az idei soros európai uniós elnöksége alatt próbál minél több lépést megtenni annak érdekében, hogy a két ország határán megszűnjön végre az ellenőrzés, megszűnjenek a hosszú sorok, valamint használatba lehessen venni az összes olyan utat, amelyek egyelőre zárva vannak, mert nincsen rajtuk „határőr bódé”.