Szijjártó Péter: a magyar kormány elutasít mindenfajta nyomásgyakorlást az energiapolitika terén (videó)

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Globális Energiabiztonsági Fórumon rámutatott, hogy az utóbbi öt évben három súlyos krízis követte egymást, amelyek nyomán mára a veszélyek koráról beszélhetünk, és amelyek mind igen negatív kihatással voltak az energiapiacokra, különösen nehéz helyzetbe hozva a Magyarországhoz hasonlóan tengerparttal, illetve számottevő kőolaj- és földgázmezőkkel nem rendelkező államokat.   

Kiemelte: ez kizárólag az ideológiai megközelítések és az álszentség felszámolásával lehetséges, hazánk ezért kitart azon álláspontja mellett, hogy az energiaellátás nem ideológia és politika, hanem fizika és matematika kérdése, még ha a krízis a várakozással szemben épp távolabb is visz a józan észen alapuló hozzáállástól.   

– mondta.  

Szijjártó Péter emlékeztetett, hogy az ukrajnai háborúra válaszul elrendelt szankciók energiaválságot okoztak, miközben a nyugat-európaiak büszkén hangoztatják, hogy mostanra megszabadultak az orosz forrásoktól, de ez nem igaz, csak harmadik államok, például India közbeiktatásával vásárolnak kőolajat, illetve a cseppfolyósított földgázt (LNG) fogadó terminálokban is az orosz részesedés a legmagasabb.   

Problémásnak nevezte, hogy nagy a nyomás a diverzifikáció érdekében, viszont az Európai Unió közben nem akar hozzájárulni az infrastruktúra fejlesztéséhez, illetve felszólalt a nukleáris energiával szembeni negatív diszkrimináció ellen is.   

Leszögezte: a magyar kormány elutasít mindenfajta politikai nyomásgyakorlást arra vonatkozóan, hogy milyen forrásokból vásároljon energiát, s mindig a nemzeti érdek szempontjából legjobb megoldásokat fogja választani. 

Ezzel kapcsolatban arra is kitért, hogy a nemzeti energiamix összeállításának tagállami hatáskörnek kell maradnia az EU-ban, amelynek során figyelembe kell venni az egyedi körülményeket.   

Hangsúlyozta, hogy Magyarország nem politikai ideológiaként vagy monopóliumként tekint a zöld ügyre, hanem a bolygó megőrzésének eszközeként. Továbbá hozzátette azt is, hogy hazánk a világ azon huszonegy állama közé tartozik, amelyek bruttó hazai termékük (GDP) növelése mellett voltak képesek csökkenteni a károsanyag-kibocsátásukat.   

Úgy vélte, hogy a versenyképesség erősítésének és a környezet védelmének kéz a kézben kell járnia, jó egyensúlyt kell elérnie e tekintetben.   

A miniszter kifejtette, hogy a jövő felelősségteljes, karbonsemleges globális energiapolitikájához három fontos előfeltétel teljesülésére van szükség.

Először is, biztosítani kell az atomenergia szerepét, ugyanis az ipari teljesítmény bővülése nyomán már az évtized végére a duplájára fog nőni az áram iránti kereslet, s a termelés kellő mennyiségben, olcsón, biztonságosan és fenntarthatóan egyedül nukleáris reaktorokkal lehetséges – tudatta.

Kiemelte, hogy jelenleg a paksi bővítésen az orosz fővállalkozó mellett amerikai, német és francia cégek is dolgoznak, ami talán reményt nyújthat a visszatéréshez a békés nemzetközi együttműködéshez.

Másodszor, végre kell hajtani a közlekedési szektor elektromos átállását, amelyről Európában politikai döntés is született. Ez ugyancsak nem lehetséges globális együttműködés nélkül, amire a szavai szerint jó példa Magyarország, amely fontos találkozási ponttá vált az ágazat keleti és nyugati szereplői között – mutatott rá.

Hazánkban hamarosan jelen lesz a három legnagyobb német autógyártó és a három legnagyobb kínai elektromosakkumulátor-gyártó is, amelyek a lehető legszorosabban együttműködnek – tájékoztatott.   

„Miért harcolunk a valóság ellen? Miért is gondoljuk azt, hogy a »szétválasztás«, a »kockázatmentesítés« működhet, amikor a helyzet teljesen mást mutat a valóságban?” – tette fel a kérdést.

Harmadik pontként érintette az energiaszállítási infrastruktúra fejlesztésének szükségét, úgy fogalmazva, hogy „nem létezik olyan kifejezés, hogy felesleges csővezeték vagy infrastruktúra”.

Aláhúzta, hogy a magyar kormányzat a diverzifikáció alatt nem valamely energiaforrás lecserélését érti, hanem az újabbak bevonását, és ez a folyamat nagy erőkkel zajlik még annak dacára is, hogy az EU nem támogatja a délkelet-európai infrastruktúra fejlesztését arra hivatkozva, hogy tizenöt év múlva úgysem lesz már része a földgáz az energiamixnek.

Ez egyrészt egyáltalán nem biztos, másrészt még ha igaz is, akkor is van még addig tizennégy év – jelentette ki, hozzátéve, hogy el kell kerülni a földgáz „mindenfajta agresszív, mesterségesen gyors” kivezetését.

Reméljük, hogy a békevágy egyszer felülkerekedik a háborús pszichózison Európában

Magyarország bízik abban, hogy a józan ész egyszer felülkerekedhet a dogmatizmuson a külpolitikában, és hogy a békevágy egyszer felülkerekedhet a háborús pszichózison Európában – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Tokióban.

A minisztérium közleménye szeriont a tárcavezető a Globális Energiabiztonsági Fórum panelbeszélgetésén rámutatott, hogy Magyarország negyven évet veszített a hidegháború során a Kelet által elnyomva, a Nyugat által magára hagyva, ezért a kormányt súlyos aggodalommal tölti el a világ ismételt blokkosodásának veszélye, ami helyett inkább konnektivitásra lenne szükség, kölcsönös tiszteletre és előnyökre alapuló együttműködésre.

Kifejtette, hogy bár semennyiben nem felelős érte, hazánk igen magas árat fizet az ukrajnai háborúért, Magyarország a valaha volt legnagyobb humanitárius akcióját hajtja végre, s számos menekültet be is fogadott, miközben az energiaimport költsége évi hétmilliárd euróról 17 milliárd euróra emelkedett. Szavai szerint ez a bruttó hazai termék (GDP) öt-hat százalékát teszi ki.

Mindenekelőtt aláhúzta, hogy 

Ennek kapcsán úgy vélekedett, hogy a nyugati stratégia teljes egészében megbukott, ugyanis a háborút izolálni kellett volna, nem globalizálni, valamint a szankciókról és a fegyverszállításokról szóló döntések is elhibázottak voltak.

Leszögezte: 

Szijjártó Péter a Háború vagy béke? című panelen kiemelte, hogy 

Elmondta, hogy Magyarország az egyetlen NATO-tag, amely nem szállított fegyvereket Ukrajnába, ami már csupán azért is helyes döntésnek bizonyult, mert a hadieszközök szállítása világosan demonstrálta, hogy a csatatéren nincs megoldása a háborúnak, ott csak halál van és pusztítás.

Kijelentette, hogy egyik fél sem tud felülkerekedni a másikon, csakis a diplomáciai rendezés lehetséges, ezért minél előbb béketárgyalásokat kell kezdeni.

Figyelmeztetett, hogy a harcokban számos magyar is meghalt a kárpátaljai közösség tagjai közül, míg holland, luxemburgi vagy dán áldozatai például nincsenek a konfliktusnak.

– közölte.

Felidézte, hogy 

A miniszter arra is kitért, hogy nem egyszerű ezt az álláspontot képviselni a transzatlanti közösségben, miután a józan észen alapuló megközelítésre a reakció általában az, hogy „a Kreml propagandistájának, az oroszok kémjének vagy Putyin barátjának” bélyegzik, így nincsen valódi lehetőség racionális vitára.

Sérelmezte, hogy napjainkban „egyre őrültebb nyilatkozatok” hangzanak el egyes európai politikusok részéről, például nyugati katonák küldéséről, atomfegyverek használatáról, amelyek tovább erősítik az eszkaláció kockázatát. Ennek kapcsán pedig azt is problémásnak nevezte, hogy kezdenek elhalványulni a NATO korábban saját maga által felrajzolt vörös vonalai, amelyek értelmében a szövetség nem részese ezen konfliktusnak és mindent megtesz a közvetlen konfrontáció elkerülése érdekében Oroszországgal.

Az észak-atlanti katonai szervezet friss javaslatait említve úgy vélte, hogy a hasonlóan veszélyes és őrült intézkedések mögött az állhat, hogy a kudarcot vallott lépések felvetik a politikai felelősség kérdését, az érintettek ezért a „legjobb védekezés a támadás” elvet követve tovább haladnak az eddigi úton.

– szögezte le.

Hozzátette, hogy nem kizárólag azokkal kell beszélnie az embernek, akikkel mindenben egyetért, és ahhoz sem kell óriási bátorság, hogy az ember különböző nyilatkozatokat tegyen Brüsszelben vagy Washingtonban, de ő a moszkvai Orosz Energiahéten ezer ember előtt felszólalva is elítélte az ukrajnai háborút, sürgetve annak lezárását.

– fogalmazott.

Szijjártó Péter: nukleáris megállapodás jött létre Magyarország és Japán között

Nukleáris megállapodás jött létre Magyarország és Japán között, a két ország ennek alapján együtt fog működni egyebek mellett a kis teljesítményű és helyigényű atomreaktorok technológiai fejlesztésében is - jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Tokióban.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a japán gazdasági, infrastrukturális és külügyminiszterrel is tárgyalásokat folytatott, majd arról számolt be, hogy a két állam nukleáris együttműködési megállapodást kötött, amelynek alapja, hogy a felek egyre fokozódó szerepet szánnak az atomenergiának, s bővíteni fogják ezen kapacitásaikat a következő időszakban.

– mutatott rá.

Fontos előre lépésnek minősítette, hogy 

Leszögezte, hogy ez elengedhetetlenül szükséges a versenyképesség fenntartása, illetve Magyarország esetén a rezsicsökkentés vívmányainak megőrzése szempontjából is.

– jelentette ki.

– tette hozzá.

Szijjártó Péter arra is kitért, hogy kétoldalú vízügyi együttműködési megállapodást írtak alá, amelynek célja, hogy a szektor rendkívül fejlett hazai szereplői meg tudjanak jelenni a japán piacon, továbbá hogy Magyarország is profitálhasson a területen felhalmozott japán tapasztalatokból.

– tudatta.

A miniszter tájékoztatott a Magyarországon beruházó japán vállalatok vezetőivel folytatott egyeztetéseiről is. Jó hírnek nevezte, hogy tavaly rekordot döntött a Japánba irányuló magyar export, értéke így elérte az egymilliárd dollárt, a szigetország vállalatai részéről pedig folyamatosan érkeznek az újabb és újabb beruházások.

 – húzta alá.

Kiemelte, hogy Japán jelentőségét nem lehet túlhangsúlyozni, ugyanis G7-országról, a világ harmadik-negyedik legnagyobb gazdaságáról van szó.

– vélekedett.

A miniszter végül arra is kitért, hogy hazánk a helyi jelenléte növelése érdekében konzulátus nyitásáról határozott a világkiállításnak jövő évben otthont adó Oszakában, amely hamarosan megnyitja a kapuit.

Szavai szerint az imént említett rendezvényre Magyarország nagy volumenű, méltó és a gazdaságát, a turisztikai, kulturális vonzerejét bemutató pavilonnal fog készülni.

– szögezte le.

– fűzte hozzá.