Újra divatba jöhet a visszaváltható italcsomagolás

A PET és üveg palackok, alumínium dobozok visszaváltási rendszere várhatóan 2023 nyarán indul el Magyarországon, amelynek segítségével 90 százalékot meghaladó mértékű szelektív gyűjtést lehet elérni, azaz az italcsomagolásoknál megvalósulhat a hulladékmentességet biztosító körforgásos gazdasági modell. Annak érdekében, hogy Európa egyik leghatékonyabb begyűjtési modellje jöhessen létre hazánkban, az italgyártók és a kereskedők iparági szövetségei az elmúlt egy évben kidolgozták a visszaváltási rendszer megvalósításának lehetséges módozatait és kereteit. A most elkészült stratégiai és szabályozási koncepcióval az iparági szervezetek a kormányzati döntéshozók munkáját szeretnék támogatni, javasolják egyben, hogy álljon fel egy a kormányzattal közös munkacsoport a részletszabályok kidolgozására – írja az Agrokép.

A magyar kormány 2020-ban hirdette meg klíma és természetvédelmi akciótervét, ennek keretében jelentették be, hogy Magyarországon is bevezetik az italcsomagolások visszaváltási rendszerét. A tavaly év végén elfogadott törvényi szabályozás szerint a PET és üveg palackok, valamint az alumínium dobozok visszaváltási rendszere várhatóan 2023 júliusában indul el hazánkban, amelynek segítségével 90 százalékot is meghaladó mértékű szelektív gyűjtést lehet majd elérni, azaz az italcsomagolásoknál pár éven belül megvalósulhat a hulladékmentes, azaz körforgásos gazdasági modell.

A hazánkban megvásárolható műanyag és üveg italospalackok, illetve az alumínium italosdobozok 100 százalékban újrahasznosíthatók, azaz alkalmasak arra, hogy használat után ismételten palackokká váljanak vagy egyéb értékes alapanyag készüljön belőlük.

Visszaváltási rendszerek már Európa számos országában működnek, melyeknek közös jellemzője, hogy az italgyártók és kereskedők szoros együttműködésével jöttek létre és működnek. Ezekben a rendszerekben a termékek árán felül megfizetendő visszaváltási díj bevezetésével biztosítják, hogy az italcsomagolások akár 90 százalék feletti arányban visszakerüljenek a zömében kereskedelmi egységekben létrehozott gyűjtőpontokhoz, mivel a palackok visszahozatala után a fogyasztók teljes mértékben visszakapják a visszaváltási díj összegét.

A visszaváltási rendszer által érintett három italcsomagolóanyag fajtából (PET, alumínium és üveg) Magyarországon évente mintegy 3,5 milliárd darab palack, illetve doboz kerül forgalomba. Az alkoholmentes és alkoholos italok értékesítése több tízezer boltban és vendéglátó egységben történik, ennek megfelelően a visszaváltási rendszer kiépítése során egy nagyon összetett, precízen összehangolt műszaki, informatikai, pénzügyi és logisztikai hátteret igénylő visszaváltási struktúrát kell majd létrehozni.

Annak érdekében, hogy egy minél hatékonyabb, az uniós és hazai jogszabályi előírásoknak megfelelő és a fogyasztók számára is kényelmes és zökkenőmentesen működő rendszer jöhessen létre, az italgyártók és a kereskedelem magyarországi iparági szövetségei egy példaértékű összefogás keretében az elmúlt egy évben kidolgozták a hazai visszaváltási rendszer megvalósításának lehetséges módozatait és kereteit.

A stratégiai koncepció a nemzetközi jó gyakorlatok és a hazai piaci adottságok figyelembevételével készült el. Az iparági szervezetek a tanulmánnyal a kormányzati döntéshozók munkáját szeretnék támogatni annak érdekében, hogy Magyarországon Európa egyik leghatékonyabb és legkorszerűbb visszaváltási rendszere jöhessen létre az italcsomagolásoknál.

Az együttműködő iparági szervezetek a stratégiai koncepciót el fogják juttatni a kormányzat és a visszaváltási rendszer kialakításában érintett döntéshozók számára. A szervezetek javasolják továbbá, hogy álljon fel egy a kormányzat, az italgyártó vállalatok és a kereskedelemi szektor képviselőiből álló munkacsoport, amely közösen határozná meg a visszaváltási rendszer kialakításának részletes szabályait.

A visszaváltási rendszer stratégai modelljének kidolgozásában a Magyar Ásványvíz, Gyümölcslé és Üdítőital Szövetség, a Magyar Sörgyártók Szövetsége, a Magyar Szeszipar Szövetség és Terméktanács, a Magyar Szőlő- és Bortermelők Szövetsége, az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség és az Országos Kereskedelmi Szövetség vett részt.