Nőket bocsátottak online árverésre a GitHubon

Mint kiderült, valaki lemásolta az egyik nyilvánosan elérhető fotóját, s létrehozott az interneten egy profilt, amelyben őt a „nap ajánlataként” reklámozzák egy hamis árverésen.  

Rehbar egyike volt annak a száznál több muszlim nőnek, akiknek a neve és fényképe megjelent a hamis aukciós oldalon, amelyet január elején a közösségi GitHub oldalon üzemeltettek.  

A hatalmas közösségi média visszhangra reagálva az alapvetően szoftverfejlesztéssel foglalkozó GitHub eltávolította a „Bulli Bai”, a muszlim nők sértegetésére létrehozott weboldalt. Az eset csak egyike volt a legutóbbi online incidenseknek, amelyek indiai muszlimokat – és különösen a muszlim nőket – céloztak meg az egyre növekvő hindu nacionalizmus részeként.  

Tavaly júliusban egy másik, „Sulli Deals” nevű hamis árverési oldal több mint nyolcvan muszlim nő profilját jelenítette meg, a Clubhouse közösségi audió alkalmazáson hindu férfiak muszlim nők testrészeit „árverezik el”, és nyíltan nemi erőszakkal fenyegetőznek. Decemberben hindu vezetők Haridwar városában a muszlimok elleni népirtásra szólítottak fel: a provokatív beszédek a közösségi médiában spricceltek szét.

Egy független nyomkövetője a gyűlölet-bűncselekményeknek négy év alatt több mint 400 muszlimok elleni gyűlölet-bűncselekményt dokumentált Indiában, míg 2021-ben fel nem függesztették a Twitter-fiókját.

Az árverési oldalak célpontjai között újságírók, aktivisták, ügyvédek, politikusok, rádiós műsorvezetők, pilóták és tudósok is voltak.

Talán nem véletlen, hogy a bűnüldöző szervek nagyon lassan lépnek ezekben az esetekben – mondja N.S. Nappinai, az Indiai Legfelsőbb Bíróság ügyvédje és a Cyber Saathi, a kiberbiztonságra összpontosító kezdeményezés alapítója.

A hatóságok gyorsan vád alá helyezik a kormány kritikusait, de „a kormány támogatóinak gyűlöletbeszédét és erőszakos cselekedeteit ritkán üldözik”.  

A közösségi médiavállalatok, amelyek pedig képesek a sértő bejegyzések eltávolítására és a félretájékoztatás megfékezésére, nem tesznek eleget feladatuknak. A GitHub nem vesz le proaktívan tartalmakat. Ezt csak azután teszi, hogy panaszt kap, és ebben az esetben ez hosszabb időt vett igénybe. A GitHub nem válaszolt a politikájával kapcsolatos megkeresésre.

Indiában az online zaklatás szinte minden formája a cyberbullying általános kategóriájába tartozik. India 2000. évi információtechnológiai törvénye, közismert nevén a kibertörvény szabályozza az online zaklatást fogalmát. A törvény eredetileg az e-kereskedelemre vonatkozott, de 2008-ban kiigazították, hogy a kiberbűncselekményekre is kiterjedjen.

Mindazonáltal egyesek szerint az ország online törvényei felülvizsgálatra szorulnak.

A zaklatás mellett az indiai muszlimok az online félretájékoztatással is küzdenek. Tavaly szeptemberben például az ID Fresh, egy muszlim család tulajdonában lévő, halal minősítéssel rendelkező élelmiszeripari termékeket gyártó vállalat ellen a közösségi oldalakon nagyszabású félretájékoztató kampányt indítottak, amely azt állította, hogy a vállalat tehéncsontot használ a tészta mennyiségének növelése érdekében, és arra szólított fel „minden egyes hindut”, hogy kerülje a termékeket. A vállalatot bojkottálni kezdték, és az eladásai visszaestek; válaszul saját kampányt kellett indítania, hogy helyre tegye a dolgokat.  

Egyelőre úgy tűnik, hogy sem a technológiai vállalatok, sem a kormányzat részéről nincs sok akarat a helyzet megváltoztatására. Legutóbb Hana Mohsin Khan influencer és pilóta a Twitteren dühöngött, mikor meglátta a képét a januári árverésen.

„A muszlim nők ismét célpontok lettek. És ismét nem történik semmi” – írta.