Tollas: Sárosi Laurát doppingolná a barátja részvétele

– Nem szeretném elkiabálni, várjuk meg május elejét, amikor döntés születik a résztvevők személyéről – szabadkozott a csinos fiatal sportoló hölgy, amikor kedden este edzésre várva faggattuk a MASE Basamalom úti sportcsarnokában. Miközben a kérdéseimre válaszolt, éppen egy futással bemelegítő fiatal fiút felügyelt.

– Ő az öcsém, Ármin, tizenegy éves, Ausztriában él a szüleinkkel, most éppen síszünet van ott, ezért egy hétig itt van nálam. Most pótmama vagyok, eddig nincs vele gond.

Bár a riói indulás elérhető közelségbe került, Laura nem áll le, verseny versenyt követ nála. Február 14-én a csapat Európa-bajnokság jön Oroszországban, aztán Ausztria, Peru, Brazília, Románia és az országos bajnokság, ami várhatóan Pécsett lesz. De szó van arról is, hogy a nemzetközi szövetség a nyári játékok résztvevői számára Rió előtt edzőtábort szervez Portugáliában.

– Arra is ügyelni kell, hogy Rióra, ha összejön, amiben nagyon bízom, ne legyek túledzett, de keveset gyakorló sem. Remélem, hogy nem sérülök meg addig. A sarkam most folyamatosan fáj, azonban ez nem gátol a felkészülésben.

A pécsi tollaslabdázó az egyetlen magyar induló lehet Rióban, az utolsó, aki képviselte hazánkat az olimpián, 1996-ban állhatott rajthoz. Laura tudja, hogy Dakó Andreának hívják, ám nem ismeri személyesen őt, csak tud róla. A MASE versenyzője egyszer már járt Brazíliában, de Sao Paulóban, úgyhogy Rio de Janeiro újdonság lesz számára.

– A barátom, egy mexikói fiú is pályázik a részvételre, a külföldi versenyeim során ismerkedtünk össze – mondja Sárosi Laura. – Neki még nem dőlt el a részvétele, ezért májusig még többször kell rajthoz állnia. Álomszerű lenne, ha mindketten ott lehetnénk az olimpián. Engem biztosan doppingolna a jelenléte.