2016.09.28. 19:07
Katona Dzsenifer a Magasház utáni lehetőségeket kutatta
Nincs már messze az az idő, amikor a pécsi Magasház csak az emlékeinkben él majd. Az épület története rengeteg kutatási lehetőséget rejt: Katona Dzsenifer geográfus a környéken élők véleményére volt kíváncsi – többek között a bontásról, a terület hasznosításáról, illetve az épület funkcióvesztéséről kérdezte a lakosokat.
– Honnan jött az ötlet a Magasház tágabb környezetének vizsgálatára?
– Az egésznek dr. Tésits Róbert egyetemi docenssel kezdtünk neki, szem előtt tartva, hogy a funkcióját vesztett épületek hasznosítása és a bontás utáni területek újrakitalálása kiemelt feladata minden városfejlesztési stratégiának. A pécsi helyzet ráadásul speciális, hiszen a toronyház korábbi hasznosítására született ötletek a városközpont kelet–nyugati irányú kiterjesztésével is szorosan összekapcsolódtak.
– Mit vizsgáltak a kutatásban?
– Elsőként a korábbi revitalizációs terveket, amelyek az épület különféle funkciókkal való ellátásának feltételezéséből indultak ki, rámutatva azokra a problémákra és akadályokra, amelyek a ház valódi életre keltését megakadályozták. Az épület és környékének elemzésével rávilágítottunk a fenntarthatóság hiányára, illetve ezzel párhuzamosan a végleges funkcióvesztésre. A szerkezet átalakíthatósága és a nagy belső terület kihasználatlansága mellett feltártuk a tulajdonoscserék, a szervezési és pénzügyi problémák, valamint a tágabb környezet átalakulásának hatását.
– Magyarul a ház azért is volt menthetetlen, mert nem tudtak neki funkciót találni?
– Így van. Ezért is tartottuk fontosnak a már említetteken túl az utak kihasználtságának vizsgálatát, a környékbeli tömegközlekedési eszközök leterheltségének elemzését: a közlekedési és parkolási probléma az egyik legfontosabb műszaki kérdés, és nem utolsósorban az élhető környezet biztosításának feltétele is. Mindezek mellett célként fogalmazódott meg a környéken élők a terület jövőbeni hasznosításával kapcsolatos véleményének elemzése.
– A felmérés szerint hogyan vélekednek a környéken élők a Magasház utáni életről? Vannak elképzeléseik arról, hogy mi lesz azután, hogy elmennek a munkagépek?
– Az egyértelműnek látszik, hogy az épület bontása és a terület újrahasznosítása megoldhatja az említett, immár egy évtizede húzódó problémát (hogy tehát élhetőbbé kell tenni a környéket), ugyanakkor a tágabb értelemben vett terület szolgáltatásalapú fejlesztése hozzájárulhat egy vonzó lakókörnyezet kialakításához.
– Mi volt az ott élők véleménye a munkálatokról?
– Az ott élőket természetesen érdekli az ingatlan sorsa, bár az is kiderült, hogy a környékbeliek többsége – az idősebbeket leszámítva, akik szemtanúi és egyben igénybevevői is voltak a ház szolgáltatásainak – nem kötődik az épülethez, s a munkálatokat szükségesnek is tartja. Az érvényben lévő szabályozási tervekkel összhangban a térrendezés egyértelműen a parkosítás irányába mutat: a környéken élők is azt mondták, hogy itt nagy szükség van zöld területre.
Szakdolgozat
Katona Dzsenifer 1993-ban született Pécsett. A Leőwey Klára Gimnáziumban érettségizett, majd 2012-től a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karának földrajz szakos hallgatójaként folytatta tanulmányait – turizmus szakirányra specializálódva. Szakdolgozatát („A pécsi Magasház és környezetének funkcióváltozásai, a területhasznosítás lehetőségei”) 2016-ban védte meg, ugyanebben az évben szerezte meg az abszolutóriumot, s tett sikeres államvizsgát. Kutatási területe, egyben diplomamunkájának témája a településfejlesztéshez kapcsolódik.
