Közélet

2014.09.22. 11:47

Hajléktalanná vált mintegy száz védett fecskepár

Mintegy száz fecskefészek elpusztítása terheli valakiknek a lelkiismeretét Pécsett. A nagyléptékű természetkárosítást azonban félő, hogy nem követi majd felelősségrevonás.

Nógrádi László (Dunántúli Napló)

A pécsi Rózsadomb egyik csendes utcájában járva fecskefészkek tucatjai mellett a sárépítmények helyét jelző foltok tömegét is észrevette egy olvasónk. A múlt pénteken megjelent olvasónk levele nyomán jártunk utána az esetnek. Vitathatatlan, hogy a Gadó utcában számos ablak elől hiányzik a homlokzat kiugró részei alá épített fecskefészek. Mégse gondoljuk, hogy itt csupa madárgyűlölő lakik: még szomszédos ablakpár is akad, ahol az egyik oldalon vagy tíz fészek áll sértetlenül, a másiknál viszont mindegyiknek csak a helye látszik. Úgy tűnik, egyes lakók nem kevés fáradtsággal verték le (gyakran két-három méterre kinyúlva) az ablakuknál csivitelő szúnyogvadászok fészkeit, míg a szomszédaikat nem tudták ennyire feldühíteni az egyébként védett madarak.

A házsort végigjárva valóban több tucat eltűnt fészket számoltunk (olvasónk 98-at jegyzett fel), de más nyomát már nem tapasztaltuk a fecskék elüldözésének. Persze az is igaz, hogy a fiókák már hónapokkal ezelőtt kirepültek, így a fecskéknek ilyentájt a fészkeknél semmi keresnivalójuk.

Néhány lakót is otthon találtunk, de a fészekpusztításról egyikük sem tudott. Egy idős hölgy úgy emlékezett, a madarak már jó ideje nem is fészkelnek itt – bár szerinte őket korábban sem zavarták a madarak.

Az eset kapcsán az illetékes hatóságot is kerestük, a Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség későbbre ígért tájékoztatást.

Egyéni akciók sora?

A Gadó utcai társasházak közös képviselői közül kettőt is elértünk, egyikükkel a telefonhívás után a helyszínen is összefutottunk. Marton Krisztián a helyszínen igyekezett meggyőződni róla, hogy nem az általa kezelt lakásoknál pusztították el a fészkeket, ahogy fogalmazott, „annyira beletettük a bogarat a fülébe”. Megnyugodhatott: az egyébként is rendezett, szépen gondozott előkertes házaknál valóban sértetlenek voltak a fészkek. Mint felidézte, fel sem merült a lakógyűléseken, hogy bárkinek problémája lenne a fecskékkel.

Közösen szervezett akcióról Posta Róbert, a házsor több más lépcsőházának ügyeit vivő képviselő sem tudott. Ha bármilyen állattal gondjuk lenne, csak a nemzeti park megkeresése után cselekednének, szakértők segítségét igényben véve. Korábban egy másik helyen befészkelő denevérekkel akadt gondjuk, azt is így oldották meg, hogy egy állatnak se essen bántódása.

Mindkét képviselő úgy vélekedett, ha valaki le is verte a fészkeket, ez csak egyéni akció lehetett, amivel a lakóknak maguknak kell elszámolnia.

A törvényi szigor elmélete és a kiábrándító valóság

A hazánkban költő összes fecskefajt védi az 1996. évi 53. törvény, értékük egyaránt tízezer forint. A fészkeik értéke számszerűsítve ugyan nincsen, de ezekkel babrálni is természetkárosításnak minősül, ha hatósági engedély nélkül nyúlunk hozzájuk.

A madárvédelemmel foglalkozó szakemberek szerint a törvényi szigor ellenére nem meglepő a most tapasztalt eset. Bank László, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Baranya Megyei Csoportjának vezetője szerint rengeteg jelzést kapnak hasonló embertelen tettekről, de ezeket szinte sosem követi felelősségre vonás. Akinek az ablaka elől „eltűnik” egy madárfészek, ha köze is van hozzá, tettenérés híján letagadhatja. Ha bizonyítékok lennének is, valakinek tanúskodni kellene az elkövetők ellen, ez pedig egy közösségben, például szomszédok közt – későbbi viszálytól tartva – szinte elképzelhetetlen.

A méret nem számít

A természetvédelem alapelve, hogy a védett fajok minden fejlődési alakja ugyanannyit ér. A madarak esetében tehát nemcsak a felnőtt állat, de a fióka is és a tojás is ugyanolyan fontos. Idevág az a történet, amely a természetvédők körében él egy halastó lecsapolásáról. A tulajdonos ugyanis a védett békák szaporodási időszakában szüntette meg az élőhelyet, békapeték tömegeit elpusztítva ezzel – végül többmilliós bírságot kapott.

Szomszédviszály ellen: fecskepelenka

A Magyar Madártani Egyesület fecskevédelemben jártas szakértői szerint az ember-fecske konfliktusok hátterében szinte mindig a fészekkel együtt járó, lepotyogó ürülék áll. Érthető is, ha ez szomszédi viszály forrása lesz, ami végül a fészkek elpusztításához is vezethet. Aki a közelében fészkelő fecskék ürüléke miatt aggódik, annak sem kell a madarakat elüldöznie. A madárvédők a fecskepelenka felszerelését javasolják, ez a 20-30 centi széles lap a fészek alá rögzítve felfogja a lehuló mellékterméket. Elég néhány hetente takarítani, de a kis munkával rengeteg kellemetlenség előzhető meg.

Címkék#madarak

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!