2018.06.22. 13:51
MVM Energia Kisokos 2. – A megújuló energia hasznosítása
A villamos energia előállításában háromféle termelési kategória létezik, amelyek közül kettő – a nukleáris és a megújuló alapú – szén-dioxid-kibocsátás nélkül állít elő áramot, míg a fossziliseket tüzelő erőművek ugyan szennyeznek, de az előbbi két típussal ellentétben igen rugalmasan kezelhető a leadott teljesítményük. Globális és nemzeti cél egyaránt olyan áramtermelő rendszerek kiépítése, amelyek a lehető legkisebb kibocsátás mellett garantálják az ellátásbiztonságot.
Mivel gazdálkodhatunk?
Elsősorban a nap, a víz és a geotermikus energia, valamint a biomassza, biogáz áll a belföldi áramtermelők rendelkezésére a megújuló források közül. Mivel az országra nem jellemző a tartós és erős szél, ezért nagyobb szélparkok nem épülnek, viszont a jelentősebb szélcsatornákban már működnek szélkerekek.
A napsütéses órák számával jól állunk, ám egyelőre nem jelentős e lehetőség kihasználtsága, de már küszöbön áll a hazai napenergia-forradalom. A Föld hőjének kiaknázása nagy kezdeti befektetést igényel, és áramtermelésre jelenleg nem is használják Magyarországon, inkább fűtési, mezőgazdasági célokat szolgál. Biomassza-erőműveink viszont üzemelnek. Ez a gyakorlatban növényi (mezőgazdasági és erdőgazdasági, faipari) hulladékok eltüzelését jelenti olyan erőművekben, amelyeknek szigorú kibocsátási szabályozásoknak kell megfelelniük. Ugyan megújuló forrásról van szó, mégis pernye és szén-dioxid kibocsátásával jár a felhasználásuk.
A biogáz gyakorlatilag mezőgazdasági, illetve szennyvízkezelési melléktermék, lényegében metángáz.
Hogyan gazdálkodunk?
Összesen 3215 gigawattóra (GWh) áramot termeltek a hazai megújulók 2015-ben (ez a teljes áramtermelés 7,3 százaléka), ennek bő felét a szilárd biomassza-tüzelés tette ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal szerint. Több mint 700 GWh-t termeltek a szélkerekek – ez 22 százalékos részesedést jelent –, a harmadik helyen pedig 9 százalékos részesedéssel a biogáz hasznosítása áll. Közel ugyanennyi villamos energiát állítottak elő a vízerőművek, a kisméretű áramtermelőknek szakértők szerint lenne még térnyerési lehetősége, hiszen ma már meg lehet oldani az üzemeltetésüket úgy, hogy ne tegyenek kárt a természetben.
Egyelőre az utolsó helyen áll a napenergia segítségével előállított áram részaránya, igaz, a 4 százalékos hányadban nem szerepelnek az 50 kVA-nél kisebb teljesítményű napelemek. Ezeket a jellemzően családi házak tetején üzemelő berendezéseket és termelésüket az energiahivatal nem tartja számon.
Napkollektor vagy napelem?
Világszerte és Magyarországon is leginkább a napenergia hasznosítása terjedt el a lakossági szegmensben, a háztartási méretben. Két módját ismerjük: felhasználhatjuk egyszerűen a napsugárzás hőjét, vagy a fény által gerjesztett elektromosságot.
A technológiailag egyszerűbb megoldás a napkollektor. Ez a berendezés közvetlenül állít elő fűtésre, vízmelegítésre használható hőenergiát. Viszonylag egyszerű a működése: a napsugárzást elnyelő felület egy vizet vagy más folyadékot keringtető rendszert melegít fel. Az épület fűtőrendszerét vagy használati melegvíz-tárolóját lehet vele feltölteni.
A napelem viszont villamos energiát termel a fotonok energiájából. Az így létrejött egyenáramot aztán egy inverternek hívott eszközzel váltóárammá alakítja, ezután lehet felhasználni a háztartásban vagy betáplálni az országos villamosenergia-rendszerbe.
A napelemes rendszerek tervezett élettartama a műszaki és a gazdaságossági szempontokat is figyelembe véve jellemzően 25 év.
