2023.07.24. 19:44
Bocsánatot kérni soha sem késő – hívja fel a figyelmet olvasónk
Málenkij robot emlékmű Budapest
Fotó: Nemeth Andras Peter +36208281361
1945 után vagyunk, az ország kifosztva. A menekülő németek, a bevonuló szovjetek vittek mindent, ami mozdítható volt. A bányászok éheztek, a szénre viszont nagy szüksége van az országnak. A „széncsaták” hősei szinte száraz kenyéren élve dolgoztak, hogy legalább a kórházakban legyen fűtés, az erőmű termeljen áramot. A Duna menti gazdagabb sváb községek lakói összefogtak és befogadták – több hétre - a bányász gyerekeket, hogy legalább ők ne éhezzenek. Így került a lánytestvérem egy hasonló korú kislányos sváb családhoz, miközben én az iszapszén kitermelésben serénykedtem a pécsújhegyi üzemben. A két lány között a kapcsolat fennállt azt követően is. Folyamatos volt köztük a levelezés. Mindaddig, míg egyszer csak közölték, hogy a munkaképes férfiak távollétében - akik valahol hadifogságban vannak - a kislánynak kellett jelentkezni a hatóságok által a németajkú lakosság számára meghirdetett u.n. málenkij robotra. Még a városiakat sem kímélték. Elég volt, hogy valaki a legutolsó népszámláláskor német anyanyelvűnek vallotta magát, máris felkerült a listára.
Ezt követően, 1945. decemberében született meg a gondolat az akkor hatalmon lévő, több mint negyven százalékos többséget képviselő kisgazdák vezette parlamentben - amely többség 1948-ig, a kommunista hatalom átvételig fennállt -, hogy a németekkel kollaboráló sváb lakosságot meg kell fosztani minden vagyonától. Vonatra kell ültetni őket és kis „motyójukkal” - amely személyenként, településenként változóan 20- 100 kg közt volt - vissza kell küldeni őket az óhazájukba.
Egy kis adalék a történtekhez: Több évi távollét után hazaérkezett a kislány, aki akkor már felnőtté vált és megjárta a málenkij robotra elhurcoltak minden poklát a donyeci bányában, és üresen, illetve idegenekkel betelepítve találta szülői házát.
Az emberben felmerül a gondolat: azóta rendszerváltozások jöttek, mentek, de eddig még senkinek sem jutott eszébe, hogy azokért a sérelmekért, amelyeket ezek az emberek elszenvedtek, valaki bocsánatot kérjen tőlük.
Frantó