Az ukrán elnök szerint a nyugati fegyverek bevetése akadályozza meg a háború eszkalációját

Kreml: a feszültséget növelik Ursula von der Leyen védelmi unióra vonatkozó tervei

A feszültséget növelik Ursula Von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének arra vonatkozó tervei, hogy az EU-t védelmi unióvá alakítsa – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csütörtökön újságíróknak.

Peszkov szerint von der Leyen tervei ismételten megerősítik, hogy az európai államok „a militarizálódásra, a feszültségek fokozására, konfrontációra és a konfrontációs módszerekre való támaszkodásra hangolódtak rá külpolitikájukban”.

– mondta a szóvivő.

Megismételte, hogy Oroszország nem jelentett és nem jelent fenyegetést senkire sem az Európai Unióban, Ukrajnában pedig az érdekeit védi egy olyan időszakban, amikor az uniós országok „kizárták a párbeszéd minden lehetőségét”.

A minap ismertetett ukrán tengeri biztonsági stratégiától szólva kijelentette: Oroszország további fenyegetést lát abban, hogy ez NATO-hajók koncentrált jelenlétét biztosítaná a Fekete-tengeren. Leszögezte, hogy Moszkva minden szükséges intézkedést meg fog tenni biztonságának érdekében.

Méltatta Törökországot, amely szerinte ellátja a Fekete-tengeren a nem fekete-tengeri országok hajói szabályozásának feladatait, amelyek a montreux-i egyezmény értelmében rá hárulnak.

Von der Leyen azt ígérte, hogy újraválasztása estén 2029-re katonai szövetséggé alakítja az uniót, valamint hogy összeurópai biztonsági rendszert, légvédelmi pajzsot és kibervédelmet alakít ki.

A szentszéki államtitkár a pápa képviseletében Ukrajnába utazik

A szentszéki államtitkárságot vezető Pietro Parolin bíboros Ferenc pápa képviseletében részt vesz a berdicsivi karmelita kolostor ünnepén, melynek keretében az ukrajnai egyházi és politikai vezetőkkel is találkozik péntektől.

A szentszéki államtitkárságot vezető bíborost Ferenc pápa bízta meg, hogy képviselje őt a latin rítusú ukrajnai katolikusok zarándoklatának zárószertartásain, amelyet vasárnap tartanak a berdicsivi Mária-kegyhelyen.

Az ukrajnai egyház számára „nagyon kedves helyen” de „a háborús erőszak szomorú és gyászos időszakában” zajlik a bíboros államtitkár látogatása, ahogyan ezt az egyházfő július 13-án közzétett levelében írta.

A Kijevtől száznyolcvan kilométerre található kegyhelyre Ukrajna számos részéből és más országokból is érkeznek katolikus hívők. A háború kezdete óta a zarándokok Szűz Mária közbenjárásáért imádkoznak a békéért.

A háború 2022 februári kitörése óta Ferenc pápa többször felajánlotta a Vatikán közvetítését a háborús felek között. Ferenc pápa kezdettől fogva hangoztatja, hogy készen áll ellátogatni Kijevbe, ha Moszkvába is elutazhat. Erre egyelőre nem volt lehetőség.

A pápa 2023 májusában Matteo Zuppi bíborost, az olasz püspöki kar elnökét békemisszióval bízta meg, melynek keretében a bíboros tavaly június és szeptember között Kijevben, Moszkvában, Washingtonban és Pekingben egyeztetett.

A Vatikán közvetítő szerepet vállalt az Oroszországba vitt ukrajnai gyerekek hazatérése érdekében, valamint részt vesz a fogolylisták továbbításában is a felek között.

Orosz tábornok: orosz kézen a vovcsanszki magasházak első sora

Elfoglalta az orosz hadsereg a harkivi régióban lévő Vovcsanszk városban a magasházak első sorát – jelentette ki Apti Alaudinov vezérőrnagy, az orosz fegyveres erők katonapolitikai főcsoportfőnökségének helyettes vezetője, a Csecsenföldön felállított Ahmat különleges alakulat parancsnoka csütörtökön a Rosszija 1 televízióban.

– mondta a vezérőrnagy.

Az orosz védelmi minisztérium csütörtökön azt közölte, hogy az orosz erők a hatból négy frontszakaszon nyomultak előre az elmúlt nap folyamán Ukrajnában – ezek között a harkivit nem említette meg –, miközben kilenc ellenrohamot vertek vissza.

A Moszkvában kiadott hadijelentés szerint az ukrán hadseregnek több mint 1750 katonája esett el vagy sebesült meg súlyosan a harci érintkezés vonalán. A minisztérium a megsemmisített ukrán katonai célpontok, haditechnikai eszközök között említett meg egyebek között 13 lőszer- és egy hadfelszerelés-raktárt, egy katonai reptér infrastruktúráját, egy MiG-29-es repülőgépet, egy harckocsit, öt páncélozott harcjárművet, három-három amerikai M777-es és brit FH-70-es, valamint egy ukrán Bohdana vontatott tarackot, három francia HAMMER irányított légibombát, hat amerikai HIMARS-rakétát, továbbá 74 légi és tíz tengeri drónt.

Az orosz statisztika szerint meghaladta a 12 ezret az ukrán fegyveres erőknél a háború kezdete óta elveszített tüzérségi tábori lövegek és aknavetők száma, a gépkocsiké pedig elérte a 23800-at.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek csütörtökön ukrán tüzérségi és dróntámadást. Donyecket ismét kazettás lőszerrel lőtték.

Jevenyij Lisznyak, a harkivi régió orosz katonai-polgári közigazgatása védelmi és biztonsági kérdésekkel foglalkozó helyettes vezetője újságíróknak Luhanszkban kijelentette, hogy a területen több mint félszáz, külföldi „zsoldosok” által elkövetett háborús bűncselekményt rögzítettek. Példaként említette, hogy az ukrán Kraken különleges alegység harcosai francia állampolgárokkal együtt rajtaütöttek Hluboke és Lukjancsi településen, ahol fosztogattak, nőket erőszakoltak meg és raboltak el.

Ukrán katonai szóvivő: az ukrán csapatok kivonultak a Donyeck megyei Urozsajne településről

Az ukrán erők visszavonultak a Donyeck megyei Urozsajne településről – hozta nyilvánosságra csütörtökön Nazar Volosin alezredes, a keleti országrészben harcoló ukrán csapatok Horticja hadseregcsoportjának szóvivője.

–- tette hozzá. A szóvivő szavai szerint az orosz hadsereg nem törődik saját emberveszteségével. „Valamiféle győzelmek elérése érdekében az elpusztított településeken és falvakban az ellenség naponta jelentős veszteségeket szenved el. Az eredmény egy elpusztult település, körülötte pedig egy rakás orosz katona teteme, akik már soha nem térnek haza családjukhoz” – fogalmazott Volosin. Hozzátette, hogy az ukrán hadsereg ebben az irányban ellenőrzése alatt tartja a helyzetet.

Dmitro Lihovij, a délkeleti (Tavria) hadműveleti-stratégiai csoport szóvivője egy tévéműsorban elmondta, hogy Herszon megyében az ukrán védelmi erők a vezérkar által meghatározott állásokban vannak a Dnyeper (Dnyipro) folyó bal partján. „A legfontosabb üzenetünk a következő: az ukrán védelmi erők továbbra is harci küldetéseket hajtanak végre a Dnyeper bal partján, beleértve Krinki település környékét is. Az ukrán csapatok főbb állásai azonban ebben a faluban teljesen megsemmisültek az intenzív, kombinált és hosszan tartó ellenséges tűz következtében. Maga a falu kőhalommá változott, az ellenséges lövedékek teljesen elpusztították. Ez már nem lakott terület, hanem egy olyan hely, ahol gyakorlatilag lehetetlen védekezni. Az ukrán védők azonban továbbra is bizonyos állásokban és hídfőkön jelen vannak a folyó bal partján, ahol megsemmisítik a behatoló ellenséges csapatokat, és jelentős veszteségeket okoznak az orosz hadseregnek” – ismertette a helyzetet a szóvivő.

Oleh Szinyehubov, a keleti Harkiv megye kormányzója a Telegramon arról tájékoztatott, hogy az orosz erők éjszaka csapást mértek a régióban lévő Kupjanszk város környékére, aminek következtében egy helyi lakos meghalt, további kettő pedig megsebesült.

Mikola Olescsuk, az ukrán légierő parancsnoka közölte a Telegramon, hogy az éj folyamán az ukrán légvédelem megsemmisítette mind a 16 orosz kamikaze drónt, amellyel Oroszország Ukrajnát támadta, és még két irányított rakétát is lelőttek.

A kijevi katonai vezetés legfrissebb összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége megközelítette az 564 ezret. Közlésük szerint az ukrán erők megsemmisítettek egyebek mellett hét orosz harckocsit, 54 tüzérségi fegyvert és ötven drónt.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálatnál (SZBU) az Ukrajinszka Pravda hírportálnak elmondták, hogy tengeri és légi drónjaik az ukrán haditengerészettel együttműködve csapást mértek az orosz parti őrség bázisára a krími Donuzlav-tónál. Az ukrán drónok eltalálták és működésképtelenné tették a bázis irányító központját, megsemmisítettek egy lőszer- és felszerelésraktárt, egy elektromos alállomást, és ellenséges lőállásokat is. A biztonsági szolgálatnál hozzáfűzték, hogy szerda este az orosz haditengerészet erői hadgyakorlatokat akartak tartani a Donuzlav-tavon, de „az ukrán drónoknak köszönhetően ezek a gyakorlatok kudarcba fulladtak”.

A Jevropejszka Pravda hírportál az észt közszolgálati műsorszolgáltatóra hivatkozva arról számolt be, hogy a tallinni gyermekkórház segélyalapja 60 ezer euró összegű céladományt gyűjtött össze észt állampolgárok önkéntes adományaiból az orosz rakétacsapás sújtotta kijevi gyermekkórház, az Ohmatdit helyreállítására.

Starmer: Nagy-Britannia mindaddig támogatja Ukrajnát, amíg ez szükséges

Nagy-Britannia mindaddig folytatja Ukrajna támogatását, ameddig ez szükséges – mondta Sir Keir Starmer munkáspárti brit miniszterelnök az Európai Politikai Közösség (EPC) csütörtöki angliai csúcstalálkozóján.

A Londontól száz kilométerre északnyugatra, Oxfordshire megyében emelkedő Blenheim-palotában, Sir Winston Churchill néhai brit kormányfő egykori otthonában rendezett egynapos EPC-csúcsértekezleten Starmer Volodimir Zelenszkij ukrán elnök mellett ülve mondta el felszólalását.

A brit miniszterelnök úgy fogalmazott: az Oroszország jelentette fenyegetés egész Európára kiterjed. Starmer részletek nélkül hozzátette: ennek jelei közé tartozik, hogy „katonai repülőgépek hatolnak be légterünkbe, hajók cirkálnak partjaink mentén”.

Keir Starmer szerint a nyugati országoknak új, nagyratörő együttműködési módozatokat kell találniuk, mindenekelőtt közösen „fel kell pörgetniük gazdaságaikat” nem csupán a katonai, hanem a gazdasági, a kiber- és az energiabiztonsági kihívásokkal szembeni védekezés miatt is.

A brit miniszterelnök szerint London ennek jegyében törekszik arra, hogy új alapokra helyezze az Európai Unióhoz fűződő kapcsolatrendszerét.

– mondta Keir Starmer.

Hozzátette: a nyugati ipari hatalmaknak sikerült csökkenteniük függésüket az orosz nyersolaj- és földgázszállításoktól, de ezt a folyamatot most tovább kell vinni a tiszta energiaforrások meghonosítása és Ukrajna téli energiaellátásának biztosítása érdekében. Starmer szerint foglalkozni kell azzal a problémával is, hogy egyes teherfuvarozási hajóscégek segítik Oroszországot a szankciók megkerülésében.

A brit kormányfő szerint mindemellett szembe kell szállni a szervezett európai embercsempészettel is, amely immár „nem csupán kihívás, hanem válság”.

Starmer kijelentette: az embercsempész-szervezetekkel szemben is a terrorizmus ellen bevetett módszereket kell alkalmazni, és erre szolgál majd a munkáspárti brit kormány által tervbe vett új határvédelmi parancsnokság.

Az ukrán elnök szerint a nyugati fegyverek bevetése akadályozza meg a háború eszkalációját

Az Európai Politikai Közösség (EPC) csütörtöki angliai csúcstalálkozóján a brit kormányfő után Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szólalt fel, kijelentve: éppen az egységes európai fellépés eredményeként Vlagyimir Putyin orosz elnöknek nem sikerült elérnie azt a célját, hogy Európa megosztottá váljon.

– fogalmazott az ukrán elnök.

Hozzátette: mindenki maga dönti el, hogy miként cselekszik és milyen örökséget hagy maga után.

Zelenszkij szerint Putyin több tízezer embert áldozott fel, de nem ért el jelentős eredményeket, és ez köszönhető a nyugati partnereknek is, akik enyhítették az általuk szállított fegyverek bevethetőségének korlátozásait az ukrán–orosz határ mentén.

Az ukrán elnök hangsúlyozta, hogy ez nem járt a háború eszkalációjával, sőt éppen ellenkezőleg, megakadályozta, hogy Putyin kiterjessze a háborút.

Hozzátette: minél kevesebb a nyugati fegyverek bevetéséhez szabott korlátozás, Oroszország annál inkább törekszik majd a békére.

Ukrajna ezer tonna búzalisztet adományozott a Gázában élő palesztinoknak

A közlemény szerint a szállítmányt a „Gabona Ukrajnából” humanitárius program keretében, egy három részre osztott adomány első részeként juttatták el „az Izrael és a Hamász gázai konfliktusa sújtotta” palesztinokhoz.

Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője az X közösségi felületen azt írta, hogy az adományból több mint 100 ezer palesztin családnak jut majd. Létfontosságúnak nevezte a segélyt „a bizonytalan ellátástól szenvedő és éhínség fenyegette ártatlan civilek számára”.

A 2022 februárjában indított orosz támadás komoly fennakadásokat okozott Ukrajna gabonatermelésében és -exportjában és azt eredményezte, hogy az ukrán hajókat érő orosz fenyegetés miatt számos, az ukrajnai gabona hagyományos felvevőpiacának számító afrikai és közel-keleti ország búzaellátása került veszélybe. A világ egyik legnagyobb gabonaexportőrének számító Ukrajna végül tavaly nyáron tudta ismét használhatóvá tenni azt a fekete-tengeri útvonalat, amelyen át azóta ismét exportálni tudja gabonáját a távoli piacokra.

Litvánia kilép a kazettás bombákat tiltó egyezményből

Laurynas Kasciunas védelmi miniszter a szavazás előtt hangsúlyozta: az egyezményeknek akkor van súlya, ha minden ország betartja azokat. „Az a probléma, hogy Oroszország az Ukrajna elleni agressziójában nem tartja be” – tette hozzá.

 – mondta.

A 140-fős litván parlament 103 képviselője szavazott a kilépésre, egy ellene és hárman tartózkodtak – közölte a litván közszolgálati műsorszolgáltató (LRT) a honlapján.

A törvényt Gitanas Nauseda államfőnek is alá kell írnia, ezt követően jelentik be az ENSZ főtitkárának Litvánia kilépését az egyezményből.

A védelmi minisztérium szóvivőjének tájékoztatása szerint az ország a bejelentéstől számított fél éven belül hagyja ott az egyezményt. Közben a döntésről az ENSZ Biztonsági Tanácsát is értesítik majd.

Az egyezményből való kilépéssel kapcsolatos litván terveket korábban bírálta a kazettás bombák használata ellen küzdő Cluster Munitions Coalition (CMC) nevű, 350 aktivistacsoportot egyesítő londoni szervezet, a Human Rights Watch nemzetközi emberi jogi szervezet, valamint a brit székhelyű, aknákat, kazettás bombákat és UXO-kat megsemmisítő Mines Advisory Group civil szervezet is.

A használatukat betiltó 2008-as oslói egyezménynek nem részese sem Oroszország, sem Ukrajna, sem az Egyesült Államok. Az Európai Unió legtöbb országa aláírta az egyezményt, az Oroszországgal vagy Ukrajnával határos tagok közül azonban csak Litvánia. Az Oroszországgal határos NATO-országok közül csak Norvégia és Litvánia részese a megállapodásnak.

95 ukrán hadifogoly térhetett haza

Napi videójában az ukrán elnök bejelentette, hogy újabb 95 hadifogságba esett ukrán katona térhetett haza a családjához. Többségük közkatona és őrmester, heten tisztek. Sokan közülük súlyos sebesüléseket szenvedtek, egyikük rákos. Az elnök azt ígérte, mindenki megkapja a szükséges segítséget.

Arról nem beszélt Volodimir Zelenszkij, hogy a fogolycsere keretében hány orosz foglyot adtak át, csak azt mondta, hogy az arab közvetítéssel létrejött fogolycseréknek köszönhetően eddig 3405 ukrán térhetett haza.

ORFK: csaknem 12 ezren érkeztek Ukrajnából szerdán

Az ukrán–magyar határszakaszon 6423-an léptek be Magyarországra szerdán, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 5447-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) csütörtökön az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 73 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.

Ez történt szerdán: