2024.04.09. 10:06
Törökország és Izrael kereskedelmi korlátozásokat vezetett be egymás ellen – frissül
Az izraeli–palesztin háború 186. napjának eseményeit ismertető hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner, a Világgazdaság és az Origo híreiből válogatunk.
Izraeli harckocsizók karbantartást végeznek Dél-Izraelben 2024. április 8-án
Forrás: MTI/EPA
Fotó: Atef Szafadi
Cikkünk frissül!
Németország a Nemzetközi Bíróság előtt visszautasította az Izrael katonai és pénzügyi segítéséről szóló nicaraguai vádakat
Németország visszautasította és alaptalannak nevezte kedden a hágai Nemzetközi Bíróságon (ICJ) Nicaragua vádjait, melyek szerint Berlin pénzügyi és katonai segítséget nyújt Izraelnek, miközben forrásokat von meg a palesztinokat támogató ENSZ-ügynökségtől.
Az ENSZ hágai székhelyű bírósága hétfőn kezdett meghallgatást a Nicaragua és Németország közötti, az Izraelnek nyújtott katonai segélyek és az ENSZ palesztin menekültügyi ügynöksége (UNWRA) finanszírozásának megszüntetése miatt folyó perben.
A meghallgatás második napján Tania von Uslar-Gleichen, a német külügyminisztérium jogtanácsosa hangsúlyozta: "nincs ténybeli vagy jogi alapja" a nicaraguai állításoknak, amelyek szerint Németország Gázában népirtást segít elő azzal, hogy fegyvereket szállít Izraelnek. Az ilyen állítások a legrosszabb esetben is a valóság "szándékos elferdítésének" számítanak - érvelt.
Kijelentette: Berlin visszautasítja, hogy a fegyverszállításokkal Németország megsértette volna a népirtásról szóló egyezményt vagy a nemzetközi humanitárius jogot, majd hozzátette: országa figyelembe veszi mind Izrael, mind pedig a palesztinok "jogos érdekeit", és sürgette a 15 bíróból álló tanácsot, hogy utasítsa el az ügyet.
Szavai szerint Nicaragua az ügy tárgyalásának megkezdését "gyenge bizonyítékok alapján" siettette, amit - véleménye szerint - joghatóság hiánya miatt "el kell utasítani".
A jogtanácsos hangsúlyozta: Németország régóta rendíthetetlen támogatója a palesztinok jogai érvényesítésének. Izrael biztonsága mellett ez a második alapelv, amely mindig is irányította Németország hozzáállását és válaszait a közel-keleti konfliktust illetően, különösen annak jelenlegi elmérgesedése idején - hangoztatta.
"Németország továbbra is a palesztinoknak nyújtott humanitárius segélyek legnagyobb egyéni adományozója. Németország minden tőle telhetőt megtesz, hogy eleget tegyen az izraeli és a palesztin néppel szembeni felelősségének" - tette hozzá Tania von Uslar-Gleichen.
Christian J. Tams német nemzetközi jogász Németország nevében elmondott beszédében kijelentette: "a Nicaragua által bemutatott érvek a legjobb esetben pontatlanok, a legrosszabb esetben pedig a tényleges helyzet szándékos elferdítésének számítanak". Közölte: Németország 2023 októbere óta nem exportál tüzérségi lövedékeket és lőszereket Izraelbe. Hozzátette, a fegyverkiviteli engedélyeket Berlin eseti alapon értékeli, és figyelembe veszi a vonatkozó nemzetközi követelményeket.
"A német kormány minden kiadott engedély esetében felméri, fennáll-e annak egyértelmű kockázata, hogy az adott eszközt népirtás, emberiesség elleni bűncselekmények vagy a genfi egyezmény súlyos megsértésének elkövetésére használják-e fel" - fogalmazott.
Közölte továbbá: Németország újraindította az ENSZ palesztinokat segítő szervezete (UNRWA) gázai műveleteinek finanszírozását, amit "Nicaragua figyelmen kívül hagyott".
Nicaragua március 1-jén nyújtott be keresetet a Nemzetközi Bíróságon Németország ellen, mert kifogásolta, hogy Berlin pénzügyi és katonai segélyt nyújt Izraelnek, miközben forrásokat von meg a palesztinokat támogató ügynökségtől. A meghallgatás első, hétfői napján Nicaragua arra kérte a hágai székhelyű testületet, hogy kötelezze Berlint az Izraelbe irányuló fegyverexport leállítására, és vonja vissza az UNRWA finanszírozásának leállítására vonatkozó döntését, arra hivatkozva, hogy a Gázai övezetben fennáll a népirtás komoly veszélye.
Németország Izrael egyik legnagyobb fegyverszállítója, a gazdasági minisztérium adatai szerint 2023-ban 326,5 millió euró értékben adott el katonai felszereléseket és fegyvereket az zsidó államnak.
A Nemzetközi Bíróság várhatóan hetek múlva hoz döntést az ügyben Nicaragua által kért sürgősségi intézkedésekről.
Törökország és Izrael kereskedelmi korlátozásokat vezetett be egymás ellen
Egymás elleni kereskedelmi korlátozásokat jelentett be kedden Törökország és Izrael, miután Izrael nem engedte meg, hogy Törökország is szállítson humanitárius segélyt a Gázai övezetbe.
Törökország azonnali hatállyal elrendelte 54 terméktípus - köztük az alumínium-, az acél- és az építőipari termékek, valamint a repülőgép-üzemanyag és a műtrágya - Izraelbe irányuló exportjának korlátozását. Válaszul Izrael közölte, hogy előkészíti Törökországból származó termékek betiltását.
Jiszráél Kac izraeli külügyminiszter az X közösségi oldalon közzétett bejegyzése szerint Recep Tayyip Erdogan török államfő "ismét feláldozza népe gazdasági érdekeit a gyilkos gázai Hamász-tagok támogatásáért". Ugyanitt bejelentette, hogy kapcsolatba lépett amerikai szervezetekkel, és arra kérte őket, hogy ne fektessenek be Törökországban, valamint tartózkodjanak a török áruk importjától.
A keddi bejelentések előzménye, hogy hétfőn Hakan Fidan török külügyminiszter közölte: Izrael visszautasította Törökország csatlakozási kérelmét a Gázai övezetben élő palesztinok légi úton történő segélyezéséhez. A tárcavezető egyúttal bejelentette, hogy Törökország válaszul "egy sor új intézkedést" hoz Izraellel szemben, az Erdogan török elnök által is jóváhagyott intézkedéseket pedig lépésről lépésre tervezik végrehajtani, és csak akkor szüntetik meg őket, ha Izrael tűzszünetet hirdet a Gázai övezeti háborúban, és folyamatosan engedi beáramlani a segélyeket az övezetbe.
A török kormánypárt erős nyomásnak van kitéve az Izraellel folytatott kereskedelem leállítása érdekében. Bírálói azzal vádolják Erdogant és kormányát, hogy kettős mércét alkalmaz azáltal, hogy szigorúan bírálja Izraelt a palesztinokkal szembeni bánásmódja, illetve gázai offenzívája miatt, miközben azonban nem hajlandó feladni a zsidó állammal folytatott jövedelmező kereskedelmi kapcsolatait.
A török statisztikai intézet adatai szerint az Izraelbe irányuló török export 5,4 milliárd dollárt tett ki 2023-ban.
A két ország között évekig fennálló feszültségek 2022-ben enyhültek, amikor a kétoldalú kapcsolatok normalizálása érdekében kölcsönösen nagyköveteket küldtek a másik ország fővárosába.
A gázai háború miatt ismét megromlottak a török-izraeli kapcsolatok, majd amiatt jutottak új mélypontra, mert január óta a török hatóságok több tucat embert, köztük magánnyomozókat vettek őrizetbe Izraelnek való kémkedés gyanújával. Ankara gyanúja szerint az őrizetbe vettek többnyire Törökországban élő palesztinok után kutattak.
A csapatkivonás és a tűzszüneti tárgyalások ellenére tovább folynak a harcok a Gázai övezetben
Tovább harcolnak az izraeli hadsereg (IDF) egységei a Gázai övezetben a korábbi csapatkivonások és a Kairóban folyó tűzszüneti tárgyalások ellenére – jelentette a katonai szóvivő kedden
Noha az izraeli csapatok túlnyomó többségét kivonták, az IDF szóvivője bejelentette, hogy a Gázai övezet középső részén az elmúlt napon megöltek légicsapásokkal és mesterlövészek bevetésével több, a még ott állomásozó erőkre fenyegetést jelentő iszlamista fegyverest.
Az izraeli légierő megtámadott és lerombolt számos katonai épületet, katonai állásokat és hadi infrastruktúrát, köztük alagutak lejáratait és rakétaindító állásokat, ahonnan hétfőn izraeli területre lövedékeket indítottak, és Hán-Júnisz térségében megölt egy terroristát, aki részt vett az október 7-i mészárlásban.
Az IDF bejelentette, hogy légicsapással megölte Hatam al-Amrit, a Hamász-kormány katasztrófavédelmi bizottságának elnökét a Gázai övezet középső részén fekvő menekülttáborokban.
A Hamász katasztrófavédelmi bizottságainak a feladata a civil segélyek koordinálása a fennhatóságuk alá eső térségben. Amri az IDF jelentése szerint a Hamász katonai szárnyában tevékenykedett, és rakétákat is indított Izrael ellen.
Az amerikai, egyiptomi és katari közvetítéssel folyó kairói tűzszüneti és fogolycsere-tárgyalásokon Izrael új javaslatot adott át, amelyről a Hamász képviselői azt közölték, hogy szerintük Izrael álláspontja „makacs és ellenszegülő maradt”, de bejelentették, hogy még vizsgálják az indítványt, és utána válaszolnak a közvetítőknek.
Fotó: Haiszam Imad / Forrás: MTI/EPA
Jake Sullivan, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója a Hamász október 7-i terrortámadásának hetedik alkalommal találkozott nyolc, amerikai állampolgársággal is rendelkező Gázai övezetbe hurcolt túsz rokonaival.
A családok elmondták, hogy nagyra értékelik Joe Biden amerikai elnök kormányának erőfeszítéseit hozzátartozóik hazajuttatására, és megrökönyödésüket fejezték ki, amiért még nem született megállapodás visszajutásukról.
A családok elmondták, hogy Sullivan a találkozón megerősítette, hogy az amerikai kormány mindent megtesz az Egyesült Államok, Izrael, Katar és Egyiptom közösen megfogalmazott javaslatának előmozdításáért.
Az IDF jelentése szerint Izrael éjjel tüzérségi támadást intézett a szíriai hadsereg katonai infrastruktúrája és katonai állása ellen Mhajjah térségében, miután hétfő este onnan a Golán-fennsík irányába leadott lövedékeket észleltek.
A hétfői eseményekről itt olvashat:
