2021.10.10. 15:54
Irakban megnyíltak a szavazóhelyiségek az előrehozott parlamenti választásokon
A szavazást a tervek szerint jövőre tartották volna, de a fővárosban, Bagdadban és a déli tartományokban 2019 végén kitört népfelkelés miatt előrehozták.
Irakban vasárnap megnyíltak a szavazóhelyiségek az előrehozott parlamenti választásokon, amelyeket a kormány a két évvel ezelőtt kitört népfelkelésnek tett engedményként hirdetett.
A szavazást a tervek szerint jövőre tartották volna, de a fővárosban, Bagdadban és a déli tartományokban 2019 végén kitört népfelkelés miatt előrehozták. Több tízezer ember vonult akkor az utcára, hogy tiltakozzon a korrupció, a rossz szolgáltatások és a növekvő munkanélküliség ellen. A biztonsági erők éles lőszert és könnygázt bevetve halálos erővel léptek fel ellenük. Néhány hónap alatt több mint 600 embert öltek meg és több ezren megsebesültek.
A korrupció és a fegyveres csoportok sokasága miatt a választók azonban nem számítanak sok változásra az ország politikájában – írta jelentésében az AFP francia hírügynökség, amelynek riportere Bagdad központjában azt látta, hogy egy iskolában felállított szavazóhelyiség reggel 7 órakor kinyitott, de csak kevés választópolgár jelent meg.
A fővárosban és a szavazóhelyiségek bejáratánál a szavazókat kétszer is megvizsgálják, mielőtt beléphetnek. A hatóságok nagyszámú biztonsági személyzetet vezényeltek ki.
A szavazás hely idő szerint 18:00 órakor zárul, hacsak nem hosszabbítják meg. A folyamatot az ENSZ és az Európai Unió által kiküldött több tucat nemzetközi megfigyelő is felügyeli.
Musztafa al-Kádimi miniszterelnök az elsők között adta le szavazatát a Bagdad rendkívül biztonságos zöld zónájában lévő szavazóhelyiségben.
„Ez egy lehetőség a változásra” – szólította fel az irakiakat és azokat, akik tétováznak. „Menjetek el szavazni, változtassátok meg a valóságotokat, Irakért és a jövőtökért!” – tette hozzá.
A 2005-ben elfogadott alkotmány szerint Irak parlamentáris köztársaság, államvallása és elsődleges jogforrása az iszlám. A törvényhozó hatalom letéteményese az egykamarás, 329 tagú Képviselők Tanácsa, amelynek 320 tagját négy évre választják, kilenc helyet a kisebbségeknek tartanak fenn.
A 2020 novemberében életbe lépett új választási törvény értelmében a szavazásra jogosultak pártlisták helyett konkrét választókörzeteket képviselő egyéni képviselőkre voksolhatnak, korábban képviselőcsoportok képviseltek egész tartományokat.
A legutóbbi, 2018. május 12-i választásokon Muktada asz-Szadr síita hitszónok asz-Szajrún nevű pártszövetsége 54, a síita félkatonai erőkhöz kötődő Fatah szövetség 48, a Haider al-Abádi leköszönő kormányfő által vezetett Győzelem Szövetség 42, a Kurdisztáni Demokratikus Párt (KDP) 25, a Kurd Hazafias Szövetség (PUK) 18 mandátumot szerzett.
A Közel-Kelettel foglalkozó, Washington Institute for Near-East Policy amerikai kutatóintézet két kutatója Bilal Wahab és Calvin Wilder elemzésében az írta, hogy a választások valószínűleg egy újabb széttöredezett parlamentet eredményeznek. Ezt követi majd az átláthatatlan alkudozás a különböző frakciók között a következő kormány megalakításáról.
„Nehéz nem úgy tekinteni erre a választásra, mint amely több lenne egy székfoglalós zenés játéknál – tették hozzá az elemzők. Míg a tüntetés követelései – a korrupció elleni küzdelem, munkahelyteremtés, a fegyveres csoportok felelősségre vonása – valószínűleg nem teljesülnek”.