„Reményeink szerint nyár közepére visszaállhat a megszokott életünk”

Kollár Lajos a Magyar Nemzetnek úgy nyilatkozott, szerinte a kórházi ágyak felszabadítása azért fontos, hogy megfelelően felkészüljünk a járvány tetőzésére. A szakember közölte: azért kellett két kórházigazgatót leváltani, mert nem teljesítették megfelelően a védekezéshez szükséges kötelezettségeiket.

A kórházi ágyak felszabadításával kapcsolatban Kollár Lajos elmondta, a kormányzat által elvárt mennyiség azért fontos, mert nem szeretnének abba a helyzetbe kerülni, amelybe sajnos számos nyugat-európai ország került, például Olaszország, Spanyolország vagy Anglia.

„Ez túlbiztosításnak látszik, de ha berobban a vírus, nem szeretnénk, hogy egyetlen magyar beteg is ellátatlan maradjon. Ha tényleg tetőzik majd a járvány, az utolsó pillanatban nagyon nehéz biztosítani a megfelelő ellátást. Jelenlegi hatvanhárom koronavírusos beteg van intenzív ágyon, lélegeztetőgépen, de a kapacitásunk meghaladja a kétezret, és haladunk a háromezres szám felé” − fogalmazott a szakember.

Az interneten terjedő híresztelésekkel kapcsolatban – miszerint végstádiumban lévő, rákos betegeket küldtek haza, vagy, hogy fontos műtéteket kellett elhalasztani, mert kellett a kórházi ágy a védekezéshez – úgy nyilatkozott: minden kórházigazgatónak, együttműködve a kezelőorvosokkal, mérlegelnie kell, kik azok, akik hazabocsáthatók és kik azok, akik további intézeti kezelésre szorulnak.

„Elég olyan rehabilitációs ágy áll rendelkezésre, hogy a betegeket el lehessen másik intézménybe helyezni. Kétségtelen, hogy ez nehéz­ségekkel jár, nehezen viselik el a betegek, hogy áthelyezik őket a megszokott helyükről, más körülmények közé. De Magyarországon a koronavírus-járvány miatt sem maradhat ellátatlanul egyetlen beteg sem” – tette hozzá.

Kitért rá, hogy

Európa más országaiban is nagyon sok beteget küldtek haza az ágyak felszabadítása miatt.

„Angliában gyakorlatilag megszüntették a rehabilitációs ágyakat. Nem vagyok biztos abban, hogy ez humánus vagy jó megoldás volt, de nem tudtak mást tenni, mert egyébként nem tudták ellátni a fertőző betegeket. Nálunk lényegesen jobb a helyzet, meglátjuk, hogy később Magyarországon is szigorítani kell-e a rendelkezéseken” – mondta Kollár Lajos.

A szakember szerint az Emberi Erőforrások Minisztériuma által kidolgozott szimulációk, számítások szerint eddig viszonylag pontosan meg lehetett állapítani, hogy mennyi lesz a következő napokban a fertőzések száma. Közölte: mindez nem jelenti azt, hogy nem adódnak váratlan események. Utalt a Pesti úti idősek otthonában kialakult helyzetre, ahonnan több száz beteget kellett hirtelen elhelyezni.

„De ezt is megoldottuk, mert már alkalmas volt rá a rendszer. Fel kell tehát készülnünk, hogy ha valami cunamiszerű fertőzésáradat indul el, arra is meglegyen az egészségügy válasza”

− hangsúlyozta.

A történtekkel kapcsolatban megjegyezte, tény, hogy a kormányzatnak nem volt információja arról, hogy ebben az intézményben nem volt megfelelő az egészségügyi ellátás. „Nem volt orvos az otthonban. Ez a fenntartó felelőssége. Most azonban arra kell koncentrálni, hogy megmentsük a betegeket, és ezért mindent megtett az egészségügyi kormányzat” – fűzte hozzá a szakember.

Az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet (OORI) vezetője, Cserháti Péter távozásával kapcsolatban elmondta, Kásler Miklós utasítására a kijelölt intézetekben előírták, hogy hány ágyat kell biztosítani a koronavírusos betegeknek. „Cserháti Péter főorvos úr lejelentette, hogy április elsejével hatvan ágy rendelkezésre áll, majd kötelezettsége volt arra, hogy ezt növelje. Április 9-én a Pesti úti idősotthonból azonban váratlanul több mint kétszáz beteget kellett volna elhelyezni. A Korányi-kórházban nem sikerült mindenkinek ágyat találni, ezért kérték, hogy az OORI vegyen át húsz-harminc beteget. Erre azt a választ kaptuk, hogy egyetlen ágy sincs. Az OORI ágyszáma 422, ebből hosszú távon mintegy 250-et kellett volna felszabadítani a koronavírusos betegek részére” – mondta Kollár Lajos, aki szerint

így is maradt volna még ágy arra, hogy az ottani, feltétlenül kórházi rehabilitációra szoruló betegeket kezeljék.

„Nyilván ehhez számos beteget haza kell küldeni azok közül, akik otthon is elláthatók. Azoknak az elhelyezését viszont a kormánynak kötelessége megoldani, akiknél ez nem megoldható. Elkészítettünk egy felmérést a rendelkezésre álló rehabilitációs ágyakról. Ez azt mutatja, hogy ugyanannyi férőhelyet tudunk biztosítani, amennyi korábban is volt, de a betegek egy részét át kell költöztetni” – tette hozzá.

A Fejér Megyei Szent György Kórház főigazgatójának távozásával kapcsolatban úgy nyilatkozott, tudomása szerint az intézményből több napon keresztül nem jelentették le több koronavírusos beteg elhalálozását, ami jelentősen torzította az adatokat. „Ahhoz, hogy a járványt jól lehessen kezelni, nagyon pontos informá­ciókra van szükség, mert csak így lehet tervezni” – jegyezte meg Kollár Lajos.

Arra, hogy eleget tesztelnek-e az országban, a szakember úgy reagált,

a baj az, hogy nagyon sok gyorsteszt használható a világban, és ezek megbízhatósága nagyon eltérő.

„Van, amelyiknek a megbízhatósága megközelíti a hatvan százalékot, de van olyan is, amely csak húszszázalékos biztonsággal működik.

A nem megfelelő tesztekkel tehát gondokat is okozhatunk, hiszen pozitív eredménynél sokszor indokolatlan lelki megterhelést idézhetünk elő olyanoknak, akik nem is betegek, vagy nyugtathatunk meg olyanokat, akik valójában megfertőződtek a vírussal.

A gyorstesztek rá­adásul csak azt mutatják ki, hogy termelődött-e a szervezetünkben valamilyen ellenanyag. De ez nem biztos, hogy a koronavírus miatt jelent meg, hanem valamilyen egyéb, korábbi fertőzés miatt. A molekuláris tesztek viszont a vírust mutatják ki, tehát a biztonságuk lényegesen nagyobb.

Arra pedig nincs lehetőség, hogy az ország lakosságát hetente többször szűrjük.

A gyorsteszteket tehát meg lehet csinálni, de ezek eredménye csak klinikai vizsgálatokkal együtt értékelhető. Ha valakinek a koronavírusra jellemző tünetei vannak, be kell vinni egy olyan intézménybe, ahol a klinikai teszt elvégezhető” – fogalmazott.

A miniszteri tanácsadó szerint nagyjából egy hétre előre lehet biztosabb számokat mondani, két-három hétre előre valószínűsíthető adatokat: „A számításaink szerint bízunk abban, hogy május első-második hetére elérjük a tetőzést. Ez azt jelenti, hogy utána lassan elkezdhet konszolidálódni a helyzet, és reményeink szerint nyár közepére visszaállhat a megszokott életünk.”

Arra a kérdésre, hogy mennyire valós veszély Magyarországon a visszafertőződés, elmondta, ez a veszély mindenhol fennáll, de nem mindenhol jelentős.

„Kínában azért következhetett be, mert a rendszabályok lazítása után milliós számban tértek haza kínaiak külföldről. Nálunk is valószínűsíthető ilyen második hullám, de az sokkal kevesebb megbetegedéssel járhat majd” – hangsúlyozta Kollár Lajos.